Magyar marad a Nemzetközi Ministránsszövetség alelnöke

0
195

Vakon Zsolt nagyváradi püspöki titkár váltja a Nemzetközi Ministránsszövetség alelnöki tisztségében a szatmári származású Csiszár Klára pasztorálteológust.

A Nemzetközi Ministránsszövetség (Coetus Internationalis Ministrantium; CIM) április 2. és 4. között elnökséget választó közgyűlést tartott Pozsonyban. A tanácskozáson született döntésekről és a szövetség terveiről Csiszár Klára beszélt a Magyar Kurírnak.

Milyen időközönként tart a CIM közgyűlést?

Évente, két éves közgyűlés között pedig a szövetség elnöksége találkozik és dolgozik az éppen aktuális feladatok megoldásán. Négyévente kerül sor elnökséget választó közgyűlésre.

Milyen döntések születtek a mostani megbeszélésen?

A gyűlésnek – sok más napirendi pontja mellett – két rendkívül fontos témája és feladata volt. Az egyik ilyen, a 2018-as Nemzetközi Római Ministránszarándoklat kiértékelése volt, a másik pedig az új elnökség megválasztása.

A szövetség tagjai legutóbb, 2013-ban, Budapesten, négy évre választottak elnökséget, mely a 2018-as nemzetközi ministránszarándoklatra való tekintettel kiterjesztett mandátummal működött hat évig, azaz 2019-ig, azért, hogy a legutóbbi zarándoklat előkészítése és szervezése zavartalanul folyhasson. A 2013-ban választott elnökség így kétszer, 2015-ben és 2018-ban szervezett Rómába nemzetközi ministránszarándoklatot, összesen mintegy 100 ezer ministránsnak, akik közül háromezren magyar ajkúak voltak; nem csak Magyarországról, de az egész Kárpát-medencéből vettek részt fiatalok a programokon. Az elnökség tagjai tehát most Pozsonyban hatéves munkájukról adtak számot, melyet a közgyűlés nagy elégedettséggel és köszönettel fogadott.

A közgyűlés hosszas mérlegelés után döntött a következő Nemzetközi Római Ministránszarándoklat évéről. A döntés értelmében legközelebb 2023-ban zarándokolhatnak majd a ministránsok közösen Rómába. Döntés született a következő éves közgyűlés helyszínéről és időpontjáról is. Erre Luxemburgban kerül majd sor, 2020. március 2. és 5. között. Ugyanakkor új elnökséget is választott a közgyűlés.

Kik az új elnökségi tagok, illetve a segítők?

Az új elnökség összetétele a következő: a püspök elnök Jean-Claude Hollerich SJ, Luxemburg érseke, a COMECE elnöke; az alelnök Vakon Zsolt nagyváradi püspöki titkár; a titkár Alexander Bothe (Düsseldorf, Németország); a kincstárnok Tanja Konsbrück (Luxemburg); ülnökök: Josip Ivešić (Eszék, Horvátország) és Luis Leal (Lisszabon, Portugália). Az elnök személyes asszisztense „magyar ügyekben” Mitrovics Zsolt székesfehérvári diakónus.

Tiszteletbeli CIM tag címet szavazott meg a közgyűlés Német László SVD nagybecskereki püspöknek, aki 2010-től idáig vezette a szövetséget, és ez idő alatt két római ministránszarándoklatot szervezett, valamint nagy meglepetésemre nekem, mert 2008 óta voltam az elnökség tagja, 2013 óta annak alelnöke, és ez idő alatt három római ministránszarándoklatot szerveztem.

2008-ban, az akkor ötvennyolc éves szövetség történetében én lettem az első kelet-európai, valamint az első nő is az elnökség tagjai között; most én vagyok az első nő a CIM tiszteletbeli tagjai között. Ezt a „történelmi vívmányt” azért is tartom fontosnak elmondani, hogy picit rácáfoljak azokra, akik szeretik azt hangoztatni, hogy Kelet-Közép-Európában a nők „labdába sem rúgnak” az Egyházban és mellőzve vannak.

Miért fontos, hogy magyar papok, világiak is segítik a CIM munkáját?

A CIM keretében évek óta három hivatalos nyelvcsoport működik: a német és a francia nyelv mellé 2011-ben a magyar nyelvet is felvették a szövetség hivatalos nyelveinek sorába. Vakon Zsolt atya alelnökké választásával úgy tűnik, megvan az a kontinuitás, ami biztosíthatja továbbra is a magyar nyelv hivatalos nyelvként történő használatát a CIM-ben.

Természetesen ennek számos előnye van: minden hivatalos dokumentum három nyelven megy ki a tagokhoz; a közgyűléseken a szimultán fordítás három nyelven biztosított; a római ministránszarándoklaton a magyar nyelv ugyanolyan fontos szerepet kap a pápai audiencián és a ministránsok programjain, mint a német vagy a francia. Ez tehát azt jelenti, hogy sokkal jobban be is tudnak kapcsolódni a szövetség munkájába a magyar referensek, anélkül, hogy idegen nyelvet beszélnének, és mindez gazdagítja a referensek tapasztalatait a világegyházról. Ugyanakkor ez gazdagítja a szövetség munkáját is. Enélkül nagyon egyoldalú lenne, csak Nyugat-Európa valóságát mutatná fel a szövetség munkája. Így kerek Európa egyháza, a maga sokszínűségében.

Azt el kell mondani, hogy a CIM történetében most volt jelen közgyűlésen a legtöbb magyar nyelvű referens: tizenkilenc Kárpát-medencei egyházmegyét és egy püspöki konferenciát képviselt huszonöt magyar vagy magyarul beszélő, szavazati joggal rendelkező ministránsreferens vagy önkéntes munkatárs. Összesen egyébként negyvenegy szavazati joggal rendelkező résztvevője volt az idei közgyűlésnek.

Milyen terveik vannak a közeljövőre?

Az új elnökség át kell, hogy vegye a mindennapi teendőket: honlapkezelés, levelezések, stb. Be kell induljon az elnökség munkája. Ez bizonyára több hónapig, akár egy évig is eltarthat, hiszen minden elnökségi tag önkéntesként dolgozik, sok más tennivaló mellett vállalja ezt a szolgálatot.

Szó volt arról is, hogy a szövetség szeretne a ministránsszolgálat kapcsán valamiképpen megjelenni a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, 2022-ben pedig az Ifjúsági Világtalálkozón, Lisszabonban is. Lassan el kell kezdeni majd szervezni a 2023-as Nemzetközi Római Ministránszarándoklatot is. Nagy vonalakban ezek azok a feladatok, amelyek megvalósításával a közgyűlés megbízta az új elnökséget.

Forrás: Magyar Kurír

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here