2019. április 11., csütörtök

0
449

EVANGÉLIUM

Egy alkalommal Jézus így beszélt a zsidókhoz: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre.”
A zsidók azt felelték: „Most már tudjuk, hogy valóban ördögtől megszállott vagy. Ábrahám meghalt, és a próféták is meghaltak. Te meg azt mondod: »Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre«. Nagyobb vagy talán Ábrahám atyánknál, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mivé teszed magadat?”
Jézus így válaszolt: „Ha önmagamat dicsőíteném, az semmit nem érne. Az én Atyám az, aki megdicsőít engem. Ti Isteneteknek mondjátok őt, de nem ismeritek.
Én ismerem őt, és ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonló, hazug lennék. De én ismerem az Atyát, és megteszem, amit mond. Ősatyátok, Ábrahám ujjongott, hogy megláthatja eljövetelem napját. Látta, és örvendezett.”
A zsidók erre felháborodtak: „Még ötven esztendős sem vagy, és láttad Ábrahámot?”
Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.”
A zsidók erre köveket ragadtak, hogy megkövezzék. Jézus azonban eltűnt előlük, és kiment a templomból.
(Jn 8,51-59)

Tudom, minden jó forrása Isten. A mai evangélium arra hív, hogy Istenre irányuló lelkiséggel éljek, gondolkodjak, tevékenykedjek. Akarjam ismerni Isten tervét, akaratát életemre vonatkozóan. Természetesen ez nem mindig könnyű, de lehetséges. A napom törekvései közepette legyen egy szikrányi idő, amikor elcsendesedem és hagyom megérteni Isten Igéjét. A fő irányelvem a mai nap megszentelése, ebben a forrás Isten jósága.

Csíki Szabolcs segédlelkész

MEGOSZTÁS