Teljes Szívvel

Ifjúsági csoportvezető-képzést tartottak március végén

0
796
Fotók: Bertalan Zsófia

Március végén tartották a Teljes Szívvel (TSZ) ifjúsági csoportvezető-képzés idei első találkozóját Székelyudvarhelyen. A szervezőknek köszönhetően már negyedik alkalommal ragadhatnak meg a lelkes fiatalok egy olyan lehetőséget, amit kihasználva olyan élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodhatnak, amik elkísérhetik őket egész életük során.

Tóth József-Alpár, aki már korábban elvégezte a képzést, elmondta, a TSZ által közelebb került Istenhez, és ennek a gyümölcseit folyamatosan tapasztalja a mindennapjaiban: nyitottabb személyiséggé vált, könnyebben ki tudja fejezni magát, ráadásul nagyon sokat alakult az Isten- és az önképe. Sikerült gyakorlati tapasztalatokat is szereznie, amelyeket fel tud használni az emberekkel való kapcsolataiban, a csoportvezetésben vagy akár előadások megtartásában.

Olyanokkal is sikerült beszélgetnünk, akik idén először vesznek részt a képzésen. Csiki Amanda és Dezső Aranka-Renáta kiemelték, a jövőben szeretnének gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozni, hiszen tudják, hogy bennük, a fiatalokban van a jövő, és szolgálni szeretnék a jó Istent azáltal, hogy megfelelő vallásos nevelést nyújtanak majd a következő generációknak. Néhány elvárással indultak el ezen az úton: szerettek volna új embereket megismerni, új barátságokat kötni, illetve közelebbi kapcsolatba kerülni Istennel.

Bertalan Zsófia és Borbély Réka arról elmondták, a szervezők arra fektették a hangsúlyt, hogy a résztvevők elmélyíthessék az Istennel való kapcsolatukat, és jobban megismerhessék saját magukat. A beszámolók alapján elmélyültek hitükben, mára többet tudnak a bűnről, az atyai szeretetről és a közösség összetartó erejéről. Célként fogalmazták meg, hogy olyan közösséget akarnak majd vezetni, ahol a tagok családként tekintenek egymásra és együtt keresik Istent, hiszen ezen a hétvégén megtanulták, hogy egy közösség akkor igazán jó és gyümölcsöző, ha jelen van benne Isten is.

Érezhető, hogy a TSZ nagyon jó lehetőség olyan tapasztalatok elsajátítására, amik által a résztvevők megtartó, krisztusi közösséggé formálhatnak egy ifjúsági csoportot, emellett a saját, személyes istenkapcsolatuk is elmélyülhet, valamint jobban megismerhetik önmagukat is.

Bertalan Tímea

Az alábbiakban a lelkes résztvevőkkel készült interjúkat olvashatják. Györgypál Kinga, Szabó Roland és Bertalan Tímea Tóth József-Alpárt, Csiki Amandát, Dezső Aranka-Renátát, Bertalan Zsófiát és Borbély Rékát kérdezte.

Lelkiekben mivel gyarapodtál a képzésen?

Tóth József-Alpár: Istentapasztalattal. Talán ez a legmeghatározóbb, amit lelki szinten kaptam a képzéstől, de emellett ott van még, hogy alakultam, fejlődtem is ezáltal. Nyitottabb lettem az emberek felé, könnyebben ki tudom fejezni magam, megtanultam meglátni az emberekben Krisztust, és helyesebb Istenképpel, valamint önképpel is gyarapodtam.

A képzésen tanultak közül mi az, amit életre is tudsz hívni?

T. J. A.: Az emberekkel való foglalkozás, kapcsolatok építése, előadás tartása, valamint csoportos tevékenységek koordinálása Rengeteg olyan dolgot kaptam a képzéstől, amiket az élet legkülönbözőbb pillanataiban alkalmam lesz felhasználni anélkül, hogy tudatosulna bennem, honnan is szereztem a kellő tudást, hiszen annyira mélyen belém van ivódva a jó vetésnek köszönhetően.

Hol hallottatok erről a lehetőségről?

Amanda és Renáta: Először mindketten az interneten láttuk meg a hirdetést. Viszont nem fogott meg annyira, hogy jelentkezzünk, ezért figyelmen kívül hagytuk. A jelentkezési határidő lejárta előtt egy nappal egy jó barátunkkal való beszélgetés során, az ő bátorítására a képzés mellett döntöttünk. Jövőbeni terveink része a fiatalokkal való foglalkozás, a gyerekek és fiatalok vallásos nevelése. Ezért jelentkeztünk a képzésre, hogy tanuljunk és fejlődjünk, bátrabbakká, nyitottabbakká váljunk.

Milyen elvárásaitok voltak?

A. és R.: A lelkünk vágyott rá, hogy a hétköznapok egyhangúságát megtörjük. Istennel való találkozást, lelki feltöltődést vártunk a hétvégétől. És hála Neki, kegyelme ajándékaként mindezt meg is kaptuk.

Mi az, amiben fejlődtél lelkileg ezen az első találkozón?

Borbély Réka: Sok mindent tanultam, és megtudtam olyan dolgokat a bűnről, az Atyai szeretetről, a hitről és még sok másról, amikről eddig nem volt tudomásom. Különböző programok és feladatok által többet megtudtam magamról, azt, hogy igazából ki is vagyok, mire is van igazán szükségem. Jó volt a TSZ hétvége alatt egy kicsit magammal, a lelkemmel foglalkozni. Hatalmas feltöltődést nyújtott.

Mi az, amit majd hasznosítani tudsz egy ifjúsági csoportban?

B. R.: Amit tanultam, azt úgy érzem, már most tovább tudnám adni, megmaradt és hatalmas nyomot hagyott bennem. Legfőképpen azt szeretném megvalósítani az ificsoportban, hogy ne csak egy jó közösség legyen, hanem együtt keressük Istent, mert lehet jó egy közösség, de akkor teljes, ha Isten jelen van benne.

Mi az, amiben te személyesen fejlődtél lelkileg ezen az első találkozón?

Bertalan Zsófia: Az én életembe a TSZ elég hirtelen jött. Szinte utolsó pillanatban döntöttem el, hogy szeretnék részt venni ezen a képzésen. Éppen ezért nem volt túl sok elvárásom az általános „szeretnék jó vezető lenni” célon kívül. Legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy valaha, kilépve a komfortzónámból, ilyen vagy ehhez hasonló képzésen veszek majd részt. Azt meg végképp nem, hogy tetszeni is fog. Most mégis úgy gondolom, hogy ennél felemelőbb és feltöltőbb tapasztalatom még sosem volt. Megtapasztaltam olyan hitbeli elmélyülést, ami nemcsak közelebb vitt Istenhez, hanem elindított a lelki gyógyulás útján. Isten megmutatta nekem a szeretetét, és ezáltal elindított bennem egy folyamatot, amit leginkább ahhoz tudnék hasonlítani, mint amikor Jézus elküldte a tanítványoknak a Szentlelket, és ők az utcára vonulva hirdetni kezdték őt. Tenni akarás van bennem, és vágy arra, hogy Isten kegyelmében éljek. Számomra a legjobb döntés volt elindulni ezen az úton.

Mi az, amit majd hasznosítani tudsz egy ifjúsági csoportban?

B. Zs.: Azt mondanám, hogy önismeretet. Ezen az első találkozón leginkább saját magammal találkoztam. Megértettem olyan igazságokat önmagammal és Istennel kapcsolatban, amiket eddig az önbizalmam nem engedett elhitetni velem. Nyitottságot tanultam, és azt, hogy sosem késő Isten mellett dönteni és vele járni az úton. Mindezek mellett megértettem a közösség megtartóerejének jelentőségét, és azt, hogy együtt mindig könnyebb. Ezen felismeréseknek köszönhetően az itthoni közösségemre is más szemmel tekintek, és rájöttem arra, hogy a családomon kívül is lehet családom.