Magyar diákotthont szenteltek Bákóban

0
1344
Fotók: Antal Vajda János

Áldásosan indult az idei év a moldvai csángómagyaroknak. Miután januárban engedélyt adtak magyar nyelvű szentmisék tartására Bákóban, most felavatták Moldva első magyar kollégiumát.

Áldásosan kezdődött 2019 a moldvai csángóknak: a jászvásári püspök helyt adott legrégebbi kérésüknek, így magyar nyelvű misét tarthatnak havonta egyszer a megyeszékhelyen, Bákóban. Február elsején újabb örömteli esemény történt: felavatták Moldva első magyar kollégiumát. A létrehozásához szükséges összeget a Dévai Szent Ferenc Alapítvány biztosította, amely a, többek közt szakmai szempontból megfelelő épület kiválasztásában is aktívan közreműködőt. Az épület kiválasztása során többen segítettek Böjte Csaba ferences szerzetesnek, végül a Csángó Tanács találta meg a megfelelő házat és hozzá egy adminisztrátort is, Serbán Bonaventura ismert szobrász személyében.

Szakképzett pedagógusok oktatják a szerencsés lakókat

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére (RMPSZ) ruházta át a kollégium tulajdonjogát, annak érdekében, hogy az adminisztrációt és a szakmai felügyeletet egy, a célnak megfelelő háttérintézmény láthassa el. Így megfelelő képzettségű pedagógusok kísérik a fejlődés útján azt a 15-20 szerencsés diákot, aki elfoglalja helyét az intézményben.

Az RMPSZ meghívására jelen volt az ünnepségen Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főosztályvezető helyettese, aki ünnepi beszédet tartott. A jeles eseményen részt vett Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, Legeza László, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke, Jolanda Willemse, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke, illetve a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program tanárai és hagyományőrzői.

A házigazda szerepét betöltő Borus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke meghívta Timpu Petrét, lujzi-kalagori születésű papot, akinek az egyházkerületében helyezkedik el a kollégium, és, aki vállalta a ház szentelését is. Az épületet Salamon József atya, szintén lujzi-kalagori születésű, Gyimesbükkön szolgáló plébános áldotta meg.

Szentjeink múltjával kapaszkodni a jövőbe

A szertartást két Babits idézettel kezdte az atya:

Nagyon téved az, aki a múlt eltüntetésével hiszi leginkább szolgálhatni a jövőt. Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.

A virág, akármilyen messze van is a gyökértől, a fatető legkisebb ágán is, ugyanabból a nedvből kap, amelyet a gyökér szívott föl. De ha a gyökér elvész, a legtávolabbi virág is kihal.

„Istenünk, Te adtad a magyar nép kezébe a sorsát, az életet, hogy szépen kibontsa és örömére legyen a korábban eskü alatt összeállt családnak, akik Árpád vezér vezetésével jövőt teremtettek. Az Árpád-ház családján keresztül fényhordozókat adtál a szent korona országához tartozó népnek: Géza fejedelmet, István királyt, Szent Lászlót, Árpád-házi szent Erzsébetet, Szent Imre herceget, Kingát, Hedviget, akik az egész keresztény világban a magyar nép szentségét hirdetik” – folytatta prédikációját a plébános. Szentbeszédében hangsúlyozta annak áldásosságát, hogy újra magyarul misézhetnek havonta egyszer Bákóban. Javaslatot tett arra, hogy a házat nevezzék el Szent Erzsébetről, mivel ő most is a moldvai csángómagyarok legtiszteltebb magyar szentje.

Cs. Bogdán Tibor