Odafigyelés a lokális helyzetekre

Interjú Érszegi Márk Auréllal Ferenc pápa évkezdő beszédének súlypontjairól

0
198
A pápai beszéd után közös fénykép készült a Sixtus-kápolnában • Fotó: ANSA

Január 7-én hétfőn Érszegi Márk Aurél, a Szentszéki Magyar Nagykövetség első beosztottja is részt vett a Szentszékhez rendelt diplomáciai testület pápai fogadásán, amikor Ferenc pápa egyfajta évértékelő és irányadó beszéddel fordult a képviseletek tagjaihoz. Szerdán a Vatikáni Rádió stúdiójában számolt be az eseményről és kérdésünkre válaszolva megosztotta vaticannews.va portál magyar szerkesztőségével a szentatya beszédének súlypontjait.

Ferenc pápa a diplomatákon keresztül az őket küldő országoknak üzen  

Érszegi Márk Aurél számára mindig nagy öröm és élvezet részt venni ezen az évkezdő, formális, de ugyanakkor meghitt alkalmon, amikor minden résztvevőnek lehetősége van a szentatyával közvetlenül találkozni egy kézfogás erejéig a Királyi teremben és a Sixtus-kápolnában. Ferenc pápának ez a beszéde kifejezetten hozzájuk, diplomatákhoz szólt, vagyis a Szentszékkel kapcsolatban álló államok képviselőihez. Ilyenkor azokat a témákat és kérdésköröket tekinti át a pápa, amelyek őket érdeklik és amelyekkel nekik, illetve rajtuk keresztül a küldő országoknak akar üzenni.

A szentatya aggodalma a nemzetközi helyzet általános állapota miatt

Idei beszédének az egészét áthatotta egyfajta aggodalom a nemzetközi helyzet általános állapota miatt. A nemzetközi helyzet megszokott rendszere, a multilaterális rendszer jelenleg válságos állapotban van, amit természetesen a diplomaták is látnak, hogy az nem működik. Különösen is azt a jelenséget nevezte aggasztónak, hogy sokan már nem akarják használni ezeket a nemzetközi intézményeket, hanem helyette nemzeti megoldásokat keresnek és alkalmaznak.

Aggasztónak tartja a pápa a fegyverkezés újraindulását, de nem maradt meg pusztán a válság leírásánál, hanem rámutatott arra, hogy ezeknek a jelenségeknek, köztük a multilateralizmus, vagyis az országok sokoldali nemzetközi kapcsolatrendszere válságának bizony vannak okai. Ezekből ő néhányat el is mondott. Például azt, hogy a nemzetközi eljárások rendje nem túl hatékony, az eljárások lassúak, nem voltak képesek megoldani sok, hosszan elhúzódó válságot.

Bizonyos ideológiai csoportok túszul ejtették a nemzetközi szervezeteket és kényszerítik őket

Ugyanakkor Érszegi Márk Aurél hozzáteszi, hogy a nemzetközi szervezetek eszközök az államok kezében, mert önmagukban nem tudják megoldani a vitás helyzeteket. Ezzel együtt nagyon fontosnak tartja azt, amire rámutatott a pápa, hogy sokan miért ábrándultak ki a nemzetközi szervezetekből. Bizonyos ideológiai, hatalmi csoportok túszul ejtették ezeket a szervezeteket, és olyan elképzeléseket, programokat és ideológiákat akarnak rákényszeríteni ezekre a nemzetközi szervezetekre és ezeken keresztül a tagállamokra, amelyek nem találkoznak az egyes nemzetek identitásával. Ők azt érzik, hogy nem tisztelik őket, sőt, ahogy a pápa mondta – és a kifejezést már nem először használta – „egy új ideológiai gyarmatosítást valósítanak meg” ezek a csoportok, hatalmi tényezők a nemzetközi szervezetek segítségével. Vagyis felhasználják a nemzetközi rendszert arra, hogy saját elképzeléseiket és ideológiájukat rákényszerítsék a gyengébbekre, vagy a kevésbé nagy országokra.

A globalizáció túl gyorsan és egyenlőtlenül fejlődött ki

A szentatya másik megjegyzése szerint a globalizáció túl gyorsan és egyenlőtlenül fejlődött ki, amivel nem minden állam tudott lépést tartani, és ezek a nemzetek a pápa szerint is jogosan érzik mindezt egy fenyegető helyzetnek.

Glokalizáció a pápai poliéder gondolat jegyében   

Érdekes volt, hogy a szentatya hitet tett az úgynevezett „glokalizáció” mellett. A globalizáció önmagában hasznos dolog lehet, de csak akkor, ha odafigyel a lokális helyzetekre, az emberek lokális igényeire, a népek konkrét helyzeteire  és igényeire. Az egyház mindig is ezt tette, mint az egyetemesség letéteményese, ami önmagában egyfajta globalizáció, de mindig odafigyelt a helyi valóságokra. A pápa most ezt próbálta a nemzetközi közvélemény figyelmébe ajánlani, rajtuk diplomatákon keresztül.

Nagyon plasztikusan fejezte ki, hogy a valóság szférikus, tehát a gömbalakú modellel szemben ő a poliédert preferálja, mert az megfelelőbb módon tudja ezt a helyzetet kezelni. A gömbnek, mint egy homogén testnek a felületén minden pont ugyanolyan távolságra van a központtól. Ezzel szemben a poliéder a sokszínűséget, a különböző formákat, identitásokat jobban érvényre juttatja és tiszteletben tartja. A szentatya ezt ajánlotta a figyelmükbe, hogy ezen dolgozzanak, amit ők teljesen el tudnak fogadni és magukénak tudnak érezni.      

Forrás: vaticannews.va

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here