Az év késő őszén volt először alkalmam részt venni Temesváron az Egyházmegyei Ifjúsági Központ által szervezett, csoportvezetőknek tartott tanfolyamon. Az első modul a 2018. november 16–18-ei hétvégén volt megszervezve a Marienheim-házban, és a temesvári egyházmegye különböző részeiről érkeztek fiatalok, mintegy huszonöten, hogy új barátságokat kössenek, és még jobban és mélyebben meghatározhassák kapcsolatukat a mi Urunk, Jézus Krisztussal.
Már többször volt lehetőségem arra, hogy egy csoportot vezessek, animáljak, de ezen a hétvégén megtudtam, hogy mit jelent valóban animátornak lenni, mit jelent, hogy én irányítsak egy csoportot, milyen értékei vannak, és hogyan tudom erre használni saját és mások adottságait.
Első este nagyon megörvendtem azoknak, akikkel már találkoztam különböző rendezvényeken, például egyházmegyei találkozókon, de annak is, hogy vannak újak. Vártam a pillanatot, amikor megismerjük egymást, hogy közvetítsünk mindazt a pozitív energiát, amelyet hoztunk magunkkal. Pál József Csaba temesvári megyés püspök is részt vett az este egy részén.
Másnap azonban jött a tömérdek információ, néhány új volt, néhány nem. Ekkor kezdődött el valójában a jó csoportvezetői alap kialakítása. Amikor egy csoportot kell vezetnünk, tudnunk kell, milyen tulajdonságokkal rendelkezünk, annak érdekében, hogy értékeljük, mit fogunk építeni. Az animátor (csoportvezető) az, aki inspirálja a csoportot, az ő tapasztalatai révén a Jézus Krisztusba vetett hit által az ő feladata, hogy a hite által építse a többi csoporttagot, és egyesítse az adott csoport.
Ezen a hétvégén sokat tanultam magamról, hogyan lehetek jobb csoportvezető, hogyan ismerjem meg jobban a körülöttem lévőeket. Mindezekért köszönetet mondok a szervezőknek minden fiatal résztvevőjének, Szabó Tiberiunak, aki az egyházmegyei Ifjúsági lelkész, hogy egy építő hétvégét készített Dumitru Daniellel, aki csodálatos előadásaival a csoportvezető értékéről beszélt, valamint Irimciuc Alinnal, aki minden javasolt játékkal próbált formálni bennünket, illetve Máthé Zoltánnak és Erika-Maria schönstadti nővérnek is.
Astrid Schriffert beszámolója alapján