Templommegáldás és búcsú Kadicsfalván

0
3056
Fotó: Barcsa István

Szent Anna és Joachim ünnepére készült el a kadicsfalvi templom felújítása. A munkához összefogtak a hívek, akárcsak 250 évvel ezelőtt, amikor a templom megépült. A hálaadó ünnepséget háromnapos lelkigyakorlat előzte meg, amelynek első alkalmán a szónok a családokhoz szólt.

Fotó: Barcsa István

Pénteken este Jánosi Gellért székelyvarsági plébános a fiatalság közösségben betöltött szerepéről beszélt: „minden fiatal egy közösségben nevelkedik, megismeri annak az értékeit, fontos, hogy elfogadja, kamatoztassa és továbbadja ezeket az értékeket.” A szentmisén a zenei szolgálatot a Hálaluja zenekar végezte.

A triduum harmadik napján Nyikómalomfalva plébánosa, Daniel Ernő-András arról beszélt, hogy mennyi érték sűrűsödik össze és tárul elénk a szép kort megélt emberekben. Bennük látjuk meg a hitet, a szeretetet, az imádságos lelkületet, a türelmet, a gondoskodást, a jóságot. Ezek az értékek az egyház sziklája, amelyre bátran építhetjük életünket. „Ha azt érzitek, hogy hasznavehetetlenek vagytok, merítsetek bátorságot abból a tényből, hogy Isten építőkővé faragott benneteket.” A szombat esti szentmise után ünnepélyes köszönetnyilvánításra és emlékplakett-átadásra került sor mindazok részére, akik anyagi támogatásukkal vagy munkájukkal hozzájárultak a negyedévszázados templom felújításához. A liturgián a zetelaki Boros Valér-kórus énekelt, Jakócs Zoltán kántor vezetésével.

Fotó: Barcsa István

A felújított templomépület megáldása alkalmából vasárnap az ünnepi szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be a koncelebráló papsággal együtt.

Fotó: Barcsa István

A kettős ünnepen sokan gyűltek össze a templomban. A szomszédos egyházközség, Bethelenfalva hívei is eljöttek.

Fotó: Barcsa István

Bevezetéseként Darvas Emil plébános kérte a püspök atya imáját Kadicsfalva közösségért, hogy mint az első keresztények, egyek legyenek a hitben és a Krisztus iránti hűségben.

Fotó: Barcsa István

A szertartás a kívül-belül megújult templom megáldásával kezdődött. Homíliájában a püspök többek között Szent Joachimnak és Szent Annának a lelkiségéről beszélt. Kiemelte azt a tényt, hogy gyermektelenségük idején rengeteget imádkoztak azért, hogy a jó Isten gyermekkel áldja meg őket. „Sok kitartó imádságnak eredményeképpen nem akárkivel ajándékozta meg őket az Isten, hanem a Boldogságos Szűzanyával, akit kiválaszthatott az ő egyszülött Fia, Jézus Krisztus, ami megváltónk édesanyjául.”

Fotó: Barcsa István

Rámutatott arra, hogy milyen nagy volt a templom iránti tiszteletük, jövedelmük egyharmadát áldozták oda. „Ha ez a lelkület él bennünk, akkor nem probléma az, hogy fent kell tartani a templomot, szépítgetni kell az Isten házát, hogy támogatásainkkal nekünk is mindenhez hozzá kell járulni. A jó Isten áldja meg mindazokat, akiknek szívük volt ennek a templomnak a felújítása. Akik tudtak adományozni tudják azt, hogy Istenért tették, aki a bőkezűségéből sokféle módon tudja visszafordítani számukra azt, amit nem sajnáltuk őtőle.”

Fotó: Barcsa István

Joachim és Anna jövedelmük egy részét a szegények támogatására és megsegítésére adták. „A 21. században minden lehetősége az emberiségnek meg lenne arra, hogy felszámolja a szegénységet és minden embernek emberhez méltó életről gondoskodjon. Éppen ezért szégyenfolt a nagy nyomor és ez a nagy szegénység, amely nagyon sok emberre ránehezedik.” Az ünnep alkalmával kérte a híveket, hogy legyen fontos számukra a templom, a másik ember, különösen a nélkülöző és szegény ember, és legyen fontos az élet forrásának a megszentelése is, mert ezek Isten akaratából a boldogságnak a forrásai.

Fotó: Barcsa István

Az ünnepi szentmise, amelyen a nyikómalomfalvi egyházi kórus énekelt Boldizsár Gáspár kántor vezényletével, a pápai himnusz és nemzeti imánk közös eléneklésével ért véget.

Fotó: Barcsa István
Fotó: Barcsa István

Fotó: Barcsa István