Közösségben és örömben

A nagyváradi regionális ökumenikus találkozó második napja

0
581

A közös imával, ünnepélyes megnyitóval és román-magyar táncházzal való kezdés után szombaton is tartalmas program várta a nagyváradi regionális ökumenikus találkozóra érkezetteket. A nap – a program lelki hátterét és keretét biztosító – kétnyelvű közös imádsággal indult, majd a Vincze Zoltán nagyváradi református lelkipásztor és az általa tartott bibliai bevezetőkkel folytatódott. A harminc év alattiak és fölöttiek részére külön szervezett elmélkedések vezetői a találkozó főcíméhez kapcsolódva igyekeztek lelki táplálékot nyújtani a résztvevőknek. Ezt párhuzamosan tartott kétnyelvű műhelymunkák követték. A találkozó egyik kiemelt célja volt a különböző felekezetek értékeinek megmutatása és a más vallást gyakorlók egymáshoz közelítése. A műhelyek helyszínének választásánál is igyekeztek ezt szem előtt tartani: a Posticumban tartott önismereti, képzőművészeti és szociális-karitatív workshopok mellett a taizéi énekkel és zenével közelebbről ismerkedni vágyók a csillagvárosi református templomban, az ikon teológiája és művészete iránt közelebbről érdeklődők pedig a főtéri ortodox, közismert nevén Holdas templomban találkoztak.

Az Osonó Színházműhely vezetője, Fazakas Misi és a Muha Oszkár színész által koordinált műhely különböző önismereti játékok által igyekezett önmagukhoz közelebb vinni a résztvevőket. Hogy ez mennyire sikerült, azt talán az egyik fiatal megjegyzése beszéli el a legérzékletesebben: „A foglalkozás kisebb lelkigyakorlattal is felért.” Jakobovits Márta keramikusművész az ószövetségi szentírásból ismert Jákob lajtorjájának szimbolikájára építette az általa vezetett műhelymunkát. „A lajtorja, a mely hol létra, hol felhőkbe vezető lépcsősor, hol fénysugár a földről, a földtől az égig, a földi életből magasabb dimenziókba, a spirituális megtapasztalások világába vezet. Az égig érő létra a szeretet útja. Hogyan tudunk feljebb és feljebb haladni, ha nemcsak saját álmainkra vágyainkra, elvárásainkra, de egymásra is figyelünk?” – fogalmazott a képzőművész programja beharangozójában. Ennek a szándéknak a vizuális kifejezésére a résztvevők saját szín- és formaelemeket használva alkottak.

 

A Fényt vinni a sötétségbe! címmel szervezett szociális-karitatív műhely első részében a családon belüli erőszak áldozatainak segítséget nyújtó református Lámpás Alapítvány mutatta be tevékenységét, majd a román ortodox egyház által hat éve működtet menekültszolgálat munkatársa, Laurențiu Lazăr ismertette a külföldről Romániába jövő, hosszabb ideig itt tartózkodó állampolgárok megsegítésére létrehozott karitatív szervezetet. Utóbbi intézmény egy általuk segélyezett egyiptomi és egy családot is meghívott a workshopra, akik romániai életükről meséltek a jelenlévőknek.

A csillagvárosi református templomban tartott, a fiatalok körében igen népszerű ének-zene műhelyt a görögkatolikus Ovidiu vezette, a találkozó idején zenei szolgálatot vállalt, többféle hangszeren játszó kolozsvári zeneiskolás fiatalok és szólóénekes – amúgy színházi dramaturg végzettségű – Bodor Emőke segítségével. A találkozó különös színfoltjának számított az ikon teológiájáról és művészetéről tartott program, amelynek első részét a Magyarországról érkezett görögkatolikus pap, Trella Tibor tartotta a főtéri ortodox templom közösségi termében, majd ortodox kollégája folytatta a templom ikonosztázának helyszíni bemutatásával.

Az ebéd utáni fórumbeszélgetés három meghívott – Bodor Emőke, Fazakas Misi és Szabó Csaba, a Corbii Albi román-magyar publicisztikai portál vezetője – részvételével zajlott. Az érdeklődők vetített képes bemutatót láthattak a valóban „fehér hollónak” számító publicisztikai oldalt működtető közösség munkájáról, a fórum másik két résztvevője pedig saját taizéi élményeiről, szolgálatáról vallott. Bodor Emőke több ízben vállalt önkéntes munkát a franciaországi szerzetesközösség megbízásából. Munkája során számos szép tapasztalatot szerzett a menekültek, rászorultak körében, és bevallása által élményei által sokszorosan gazdagodott. Az Osonó Színházműhely vezetőjének, sőt a társulatnak is több, az ökumenikus közösséghez kapcsolódó meghatározó élménye van, amelyeket Fazakas Misi szívesen osztott meg a hallgatósággal.

 

A sepsiszentgyörgyi alternatív színházi társulás Ismeretlen barátok társasága, avagy Piknik egy japán szőnyegen című előadása a találkozó egyik fő programpontjának számított. A román-magyar együttélés kihívásait feldolgozó stúdiószínházi bemutató élénk érdeklődésre tartott számot, az azt követő interaktív beszélgetésbe is szívesen kapcsolódott be a közönség.

Szöveg: O. J.
Fotó: Sütő Zsolt/Posticum, Balló Annamária

MEGOSZTÁS