Temesvár-Józsefváros éltető sodrása

Élménybeszámolók a házasság hetéről

0
777

Az elmúlt héten Erdély-szerte több település plébániája és parókiája, házasok csoportjai, családoscsoportok kapcsolódtak a közel húszéves, Angliából eredő házasság hetéhez. A temesvár-józsefvárosi plébániáról több hosszabb-rövidebb írást is kaptunk Dotterer-Kiszely Ágnes-Anikó jóvoltából. A szövegekből készített összeállítás segítségével avatjuk be az olvasókat az elmúlt hét eseményeibe. 

Éltető sodrásban…

Szent Bálint-nap környékén kerül sor világszerte a házasság hete eseménysorozatra, amely a családi életforma értékeire hívja fel a figyelmet. Ehhez csatlakozott február 11–18. között a temesvár-józsefvárosi katolikus plébánia családoscsoportja immár második alkalommal, és változatos programokkal próbálták megszólítani egyházközösségünk, városunk családjait.

(Fotó: Dotterer-Kiszely Ágnes-Anikó)

Már hetekkel előtte megkezdtük az előkészületeket és több ízben összegyűltünk, hogy az idei programok minél színesebbek legyenek és eljussanak minél több családhoz.
A házasság hetét egy gyönyörű családos szentmise nyitotta meg, amely során a résztvevő családok áldásban részesültek.

(Fotó: Dotterer-Kiszely Ágnes-Anikó)

A zenei rész előkészítését csoportunk tagjai vállalták, így próbálva még szebbé tenni a vasárnapi szentmisét. Templomunk zsúfolásig megtelt és az itt-ott felhangzó gyermekhangok jelezték, hogy a jó Istennek hála egy élő közösség tagjai vagyunk, és megtapasztalhatjuk, hogy valóban Jézus is velünk van ezekben a pillanatokban.

A prédikáció az evangélium kapcsán, a leprás beteg meggyógyításának története alapján, párhuzamba állította a családos/közösségi élet szépségét a magányosság, kirekesztettség érzésével. Megható volt látni, amint a szentmise végén a jelenlevő közel ötven család hosszú sorokban állva várt az áldásra. Minden család egy szál virágot, oklevelet és idézetet vihetett haza otthonába, hogy a hétköznapokban is könnyebben emlékezzenek a családban élés szépségére és a közösséghez való tartozás erejére.

(Fotó: Dotterer-Kiszely Ágnes-Anikó)

Ugyanaznap este a négygyermekes Piklor házaspár előadását hallgathattuk meg Házassági kapcsolat címen. Az előadók rávilágítottak a családos élet pozitív, de ugyanakkor sokszor negatív oldalára is, hiszen gyakran szembesülünk nehézségekkel, de ilyenkor is egymásba kapaszkodva és a jó Istenre bízva magunkat kell továbblépnünk. Ezt követően a jelenlevők kiscsoportos, illetve páros beszélgetések során osztották meg egymással tapasztalataikat. Jó volt felismerni, hogy családjaink hasonló problémákkal küzdenek nap mint nap és hogy házasságunk csak akkor működhet jól, ha Isten tenyerébe helyezzük.

Temesváron, a józsefvárosi katolikus plébánián a házasság hete rendezvénysorozat a magyar nyelvű családos szentmisén kezdődött 2018. febr. 11-én. A szentmisén Szilvágyi Zsolt és Szabó Tibor plébánosok egyéni áldásban részesítették a jelen levő családokat. Az ajándék emléklapok és virágok hozzájárultak a bensőséges pillanat jobb megéléséhez. Délutáni meghívottunk a négygyermekes Piklor László és Melinda volt. Ők mindannyiunkat gazdagítva tettek tanúságot az „éltető sodrás” szépségeiről és kihívásairól.
Barabás Zoltán és Mónika 

Kedd este nagyon jó hangulatú játékestet szerveztünk, amelyen gyerekek és felnőttek együtt szórakoztak, játszottak. Ezután a feleségek meglepetésben részesítették férjeiket és megszervezték számukra, hogy részt vehessenek egy gokart versenyen.

Nem a negyedek, a háromnegyedek hanem a FELEségek kis meglepetéssel tették szinesebbé férjeik szürke hétköznapjait, az „éltető sodrás” folyamatában a temesvár-józsefvárosi családosközösségben. Jó úgy élni, hogy valakinek a FELE vagy, a feledre mindig számíthatsz, hogy mosolyt, örömet szerezhetünk egymásnak, kisírhatjuk magunkat a vállán, együtt fogjuk Isten kezét, és egy irányba haladunk…
Köszönjük, férjek, hogy vagytok nekünk!
Dotterer-Kiszely Ágnes-Anikó

Csütörtökön a református testvéreink meghívásának eleget téve egy különleges előadáson vehettünk részt, amelyet a hatvanegy éve házas 17 gyermekes Victor házaspár tartott. Betekintést nyerhettünk e nem mindennapi család életébe, ami nagyon jó megerősítés volt számunkra, hogy Isten kegyelmében bízva minden lehetséges.
Szombaton délelőtt plébániaközösségünk kis tagjai gyermekfoglalkozáson vettek részt, amely során saját rajzaikkal díszített plakátot állítottak össze, felhívva a figyelmet a családi élet értékeire, majd közösen süteményt készítettek és énekpróbát is tartottak felnőtt zenészeink vezetésével.

(Fotó: Dotterer-Kiszely Ágnes-Anikó)

Az egyhetes programsorozatot ifjúsági szentmise zárta, majd közös ebéden vettünk részt a plébániaközpontban.
Nagy örömmel tölt el minket, hogy ilyen sikeres volt az idei házasság hete rendezvényünk, új tagokkal bővült csoportunk és bizakodva tekintünk a jövő felé, mert hiába tapasztalhatjuk világszerte a házasság mint életforma válságát, azért mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy saját életpéldánkkal másokat is rávezessünk a helyes útra.
Ninács Ibolya

 

Az önfeledt játszás öröme

Idén is, akárcsak tavaly a józsefvárosi plébánián is megszerveztük a házasság hetét.
Kedd estére, a lelki programok mellett játékestet szerveztünk, ahol a családok apraja es nagyja, szülők es gyermekek közösen játszottak. Amikor megérkeztünk, csak két család volt még ott, egy kicsit „megijedtünk”, de pár perc leforgása alatt a terem már kicsinek is bizonyult. Nem sokat gondolkodtunk, belevágtunk a játékba. Nem kellett gyermekeinkre vigzázni, külön teremben elhelyezni, ők sem sírtak, hanem velünk élveztek a közös játékot, amelyek között volt ügyességet igénylő is, de például keresztrejtvény is akadt. Észre sem vettük, és már el is telt az idő. Igen ám, csak valami meg készülődött, éreztük a levegőben… Bejelentették a következő játékot, amelyben a férjek külön csapatba kellett gyülekezzenek, és egy beavatott személy segítségével másik helyszínre kellett eljutniuk. Ekkor én is megdöbbenten vártam, hogy mi fog történni. Néztünk egymásra a fiúkkal, de tanácstalanok voltunk, nem tudtuk, mi következik. Érződött, hogy most vásárra viszik a bőrünket! „Mi nem a városba szerettünk volna menni, mi nem ezért jöttünk…” – gondoltuk magunkban. Ha mi most elmegyünk, hogyan jut haza a családunk? De nem engedtek sokat gondolkodni a feleségek: indulás, mondták, ha nem, elkéstek. Tanakodva néztünk magunk elé, és nem tudtuk, milyen feladat fog még ránk várni. Egyikünk sem gondolt arra, amikor megérkeztünk a kijelölt helyre, hogy nem feladat következik, nem megoldani kell valamit, hanem csak egyszerűen játszani és szórakozni gyermekmódra. Feleségeink egy kellemes meglepetést készítettek elő, gokartozni küldtek el minket. A férficsapatból sokan nem jártunk még ilyen helyen.

(Fotó: Dotterer-Kiszely Ágnes-Anikó)

Nem tudtuk elhinni, hogy ez most velünk történik. Természetesen a megdöbbenés után fel is oldódtunk, át kellett öltözni, majd beülni a kicsi, de annál erősebb autókba, és indulás.
Ebben a rohanó, problémákkal teli világban egy órára elfelejthettük a napi és heti gondokat, esetleg családi problémákat, és ismét gyermekekké válhattunk, önfeledten szórakozhattunk.
Remélem, minden férjek nevében mondom: Köszönjük, hogy vagytok nekünk, és ebben a felelősségteljes életben, amit próbálunk együtt megharcolni veletek, megajándékoztatok azzal a gyermeki örömmel, amit talán már régen érezhettünk. Természetesen a végén megígértük a férjekkel: figyelem, feleségek, jön a „visszavágó”!
Maskulik Alpár

 

Hatvanegy év, tizenhét gyermek

Csütörtökön, február 15-én családoscsoportunk tagjai részt vettek a temesvár-belvárosi református gyülekezetben tartott istentiszteleten, hogy közösen imádkozzunk Istenhez a vegyes házasságban élőkért. Ennek a kezdeményezésnek előzménye már van, hiszen a tavaly ugyancsak a házasság hetében Demeter Sándor református lelkipásztor tett szolgálatot a katolikus plébánián, ahol feleségével együtt mesélt arról, milyen csodálatos dolog többgyermekes családban élni és azt fenntartani.
Idén az Újvárossy Ernő gyülekezeti teremben az evangelizációs istentiszteletet Viktor István református lelkész tartotta. A lelki derű, fiatalos gondolkodás és komoly élettapasztalattal megformázott gondolatok mély érzéseket ébresztettek bennünk. Az istentisztelet után a Victor házaspár bizonyságtételeit hallgattuk arról, hogyan lehet hatvanegy évet házasságban megélni egymás mellett, egymást kiegészítve, egymásra hangolódva.

(Fotó: Temesvári Rádió)

Isten tizenhét gyermekkel áldotta meg őket, mert tudta, hogy bizalmasai lesznek ezen a földön, és istenhitben nevelik fel gyermekeiket. A meghitt szavakat átélve a hallgatóságban biztos megfogalmazódtak olyan gondolatok, hogy mekkora lehetőség és ugyanakkor ajándék az, hogy Isten megadta az embernek azt a csodát, hogy ő is teremtő lehessen, gyermekeket hozzon a világra és legjobb tudása szerint felnevelje és felkészítse őket az életre.
A kötetlen beszélgetés alkalmával kérdéseket lehetett feltenni, amelyekre őszinte és megfontolt válaszok érkeztek. A házaspár meggyőződése az, hogy addig amíg a házastársak ugyanabban a mindenható Istenben hisznek, addig nem számít a felekezeti hovatartozás, a lényeg a keresztény életforma.
Viktor István lelkipásztor és felesége Judit gyönyörű példát mutattak abban, hogy hogyan lehet Istennel élő kapcsolatban élni az életet.

Tamásy Emese és Attila

MEGOSZTÁS

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here