Könyvbemutató és születésnapi köszöntés

Egyed Emese: Paian

0
710

A szerző és egyben az ünnepség címzettje, az éppen aznap születésnapját ünneplő Egyed Eme­se úgy tudta, Pai­an című, a marosvásárhelyi Lector Kiadónál frissen megjelent verseskötetét mu­tatják be. Gálfalvy Ágnes, a kiadó szerkesztője ezt így is konferálta be Ko­lozsváron, az Agapé étte­rem rendezvény­termében július 5-én du. 5 órakor elkezdődött ünnepség elején.

Mi­ko­la Bri­git­ta saját szerzeményét adta elő gitáron, majd a szokásos könyvbemutatós forgatókönyv szerint beszélgetés kezdődött a 2017-es bu­da­pes­ti ünnepi könyvhétre megje­lent verseskötetről. Bartha Katalin Ágnes többek között a versekben megalkotott mitikus versvilágról, játékosságról, az alkalmi versek születési körülményeiről faggatta a költőt. Egyed Emese egyre oldottabban mesélt, majd olvasott a verseiből.

A kötetről elmondta, a kiadó felkérésére gyűjtötte egybe az utóbbi idő verseit, amelyek közt sok az úgynevezett alkalmi vers, de sok az ima, fohász is. A versek születéséről szólva az önfegyelem és és a „szemtelenség” kettősét emelte ki: hiszen önfegyelem szükséges ahhoz, hogy a különleges lélekállapotokat versbe fogalmazza, „szemtelenség” kell ahhoz, hogy ezeket aztán mások elé tárja az alkotó. A nevekről elmondta, számára a személy-, hely- és növénynevekben ezerarcú történetek rejtőznek. A nevek által megalkotott mitikus verstér mellett jelentősek a versek születésének különböző alkalmai is, a családi ünnepek, egy-egy barátokkal töltött este, jól sikerült találkozás, beszélgetés, kulturális események kínálják az ihletet. „Örülnünk kell ezeknek az alkalmaknak, és teljes joggal megörökítendők versekben is” – jelentette ki Egyed Emese, aki azt is elmondta, a Teremtőnek köszöni mindazt, amivel megajándékozta, egészséget, tehetséget.

A termet zsúfolásig megtöltötték a barátok, ismerősök, pályatársak, idősebb és fiatal kollégák, tanítványok, családtagok, akiket négy volt tanítvány, Bartha Katalin Ágnes, Bíró Annamária, Demeter Zsuzsa és Tar Gabriella Nóra kedves konspirációra kért fel szinte egy évvel ezelőtt, s amelynek eredményét, a Hortus amicorum (Barátok kertje) című, Egyed Emese tiszteletére született kötetet Bíró Annamária és Demeter Zsuzsa adta át, s amelyben az ünnepeltet száz alkotó tisztelte meg a legkülönbözőbb műfajú írásával.

A születésnapi kötetbemutató átalakult köszöntéssé: pályatársak, barátok, tanítványok, családtagok szólaltak meg és emelték ki életútjának egy-egy meghatározó helyéhez köthetően az ünnepelt emberi és szakmai kvalitásait. Essig Lajos filmjében a fiatal Egyed Emesét, az induló költőt és lányait nevelő családanyát láthattuk.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja az alkotáshoz szükséges szenvedélyt és a kísérletezőkedvet emelte ki az életmű kapcsán. Soós Anna egyetemi docens, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetője, tanulmányi rektorhelyettese Egyed Emese tudomány- és intézményszervező tevékenységéről beszélt, arról hogy az egyetem magyar tagozatának építésében is meghatározó szerepet játszott. Berszán István egyetemi docens, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének vezetője az alkalom jelentőségéről szólva, kiemelte, milyen jók a kerek évfordulók, mert lehetőséget kapunk a találkozásra, az ünneplésre, az összefogásra, valamint az emlékezésre és a biztatásra is. Sipos Gábor egyetemi docens, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke (EME) az ünnepeltnek az EME-szakosztályaiban folytatott közösségteremtő tevékenységét méltatta. Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem professzora Egyed Emesének a két egyetem közti sokirányú kapcsolatok építésében betöltött szerepéről beszélt. Végül különlegesen meghitt mozzanatként az ünnepelt édesapja, Egyed Ákos köszöntötte lányát, és elfogultság, de nem elfogódottság nélkül biztatta további segítőkészségre, sokirányú érdeklődése és kíváncsisága megtartására.

Az egyre bensőségesebbé váló ünnepségre megérkeztek Egyed Emese unokái is, akik maguk is kis rajzos „kötettel” készültek, az ünnepelt pedig 88. évébe lépő édesapjának a példát köszönte meg, és a biztatást, hogy „hatvan év után is van élet”, van tevékenység, mert a feladat, a megírandó, kiadandó munka még sok. Hogyan is érhetne másképp véget egy születésnapi költői est, mint költőtársak verseivel! A Helikon köre: Király László, Karácsonyi Zsolt és László Noémi ez alkalomra  írt költeményeiket olvasták fel, majd a személyes, egyéni köszöntések következtek, a sor sehogy sem akart fogyni.

A beszámolót zárjuk egy korábbi kötetből való Egyed Emese-verssel az alkotás hátteréről.

A vers

kút messzi ligetekben.
A hang madár: elhalkul, tovalebben,
s ideje jöttén szent erdőbe fészkel,

szent csöndbe, titokba temetkezik.

Az ember versbe mártja kezeit.
Hamuba? Friss vizekbe?
Minden fölöslegeset elveszít,
emelkedő vagy zuhanó a kedve,
imádság jön, dal vagy elmélkedés,
elhangzó szólamok, elfeledett nyelv –

Ha nem hagyott is el: messze van Isten.

Messze vagy, Isten.

Vers fölé hajolva kereslek.

 

Lakatos Fleisz Katalin

A felvételeket Horváth László készítette.

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here