Olvasva önmagunkat

0
187

Önmagunk megismerése egy igen összetett folyamat, amin mindannyian buzgón dolgozunk napról napra. Véleményem szerint életünk minden területén, ha figyelmesen vizsgáljuk azt, megtudunk valamit önmagunkról, ezért az általunk olvasott könyvek segítségével is fényt deríthetünk énünk egy apró darabjára.

Fejlődésünk útját már a gyerekkorban hallott mesék egyengették. Ebben az időszakban ugyanis a képzelőerő hatása óriási, és ennek megfelelő kialakulása nagyon fontos a gyerek számára. Amit hall, azt elképzeli, és ez így marad akkor is, mikor már ő az, aki olvas.

A könyvek ezért nagyban kötődnek személyiségünkhöz, tehát egyértelműen befolyásolják is azt. Feltehetjük a kérdést, hogy egy könyv mégis hogyan vihet közelebb önmagunkhoz? A válasz összetett, de lényegében igen egyszerű: először is, megfigyelhető, hogy az érzelmesebb emberek a romantikus történeteket fogják kézbe venni, míg a kalandvágyóbbak inkább sci-fit vagy krimit olvasnak. Ha tudatosítjuk, hogy mi az, ami vonz, amit szívesen olvasunk, azáltal közelebb jutunk saját magunkhoz, hisz azonosítva stílusunkat, máris tettünk egy lépést önmagunk felé.

A másik mód, ahogyan az irodalom segíthet önmagunk megismerésében, az, ahogy egy könyvet olvasva, azonosítani tudjuk magunkat az egyik szereplővel, akinek megtetszik a gondolkodásmódja, a dolgokhoz való hozzáállása. Lehet az is, hogy a helyzetek által jutunk közelebb énünk mélyebb megismeréséhez, mivel egy olyan, a történet során felmerülő helyzetbe képzeljük magunkat, ami amúgy velünk nem történt meg, de a könyv kapcsán elgondolkodunk azon, hogy vajon mi mit tettünk volna az adott szereplő helyében. Ha nem is éljük bele magunkat a helyzetébe teljesen, nem reflektálunk saját életünkre, de akaratlanul is tanácsokat fogalmazunk meg; a képzeletünk megalkotja azt a végkifejletet, ami szerintünk a legideálisabb lenne.

Rövid gondolatcsokrom két Müller Péter-idézettel zárnám, amelyek nagyon találóak a témához: „Mindenki csak önmagát tudja kiolvasni a könyvből. A saját szerelmét, a saját emlékét és a maga tapasztalatát. (…) Mert hiába olvasol valamit, azt még a saját képzeletedben is meg kell teremtened. A te valóságodban, amely más, mint az enyém vagy bárkié. Minden olvasás: újrateremtés.” „Olvasni nem azért érdemes, hogy »műveltek«, hanem hogy gazdagok legyünk, hogy egyetlen életünkben sok ezer életet leéljünk és megtapasztaljuk, milyen a bukás, a hatalom, a magány, a diadal, a születés, a halál, a hazátlanság és a szerelem, hányféle hit, rögeszme, félelem mozgathat egy embert, hogy leleplezzük hazugságainkat, fölfedezzük életünk értelmét, talán az Istent is.”

Kovács Ildikó

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here