2017. február 22., szerda

0
2071

Evangélium

Abban az időben amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.”
Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám.
Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.” (Mt 16,13–19)

Gondolat

Új név és a kulcsok hatalma – Szent Péter székfoglalásának ünnepén a liturgikus olvasmányrend szerint a péteri megbízatás gyökeréhez visz vissza a nap evangéliuma. Ő volt az első pápa, személyével kezdődik a pápaság csaknem kétezer évet, magasságokat és mélységeket átívelő története. Az eltelt időkben sokszor volt ostromlott várhoz hasonlítható az egyház élete, alig volt nyugalmas időszaka. Jézus ígérete azonban nem arra vonatkozik, hogy nem lesz támadás, hanem arra, hogy nem lesz győzelme a rossznak. Próbálkozásai azonban lesznek, vannak, hol kívülről, hol belülről, általában is-is…

Szent és bűnös a mindenkori Péter által kormányozott egyház, szent, mert jelen van benne Isten, mert Krisztus misztikus teste, de ugyanakkor bűnös is, mert jelen van benne az emberi tényező. Mert jelen vagyok én magam, saját árnyékaimmal, gyarlóságaimmal együtt.

Javítani nem a szentet kell benne, hanem a bűnöst. S bár gyakran vizsgáljuk mások lelkiismeretét, a javítást leginkább tanácsos önmagunkkal kezdeni…

MEGOSZTÁS