2017. január 20., péntek

0
725

Abban az időben Jézus fölment egy hegyre, és magához hívta, akiket kiválasztott. És ők csatlakoztak hozzá.
Tizenkettőt választott ki, hogy vele tartsanak, és hirdessék az igét. Hatalmat is adott nekik a betegek gyógyítására és az ördögűzésre.
A következő tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta; Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab testvérét – akiket Boanergesznek, vagyis „mennydörgés fiainak” hívott. Továbbá kiválasztotta Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont és a karióti Júdást, aki később elárulta őt. (Mk 3,13–19)

Gondolat

Magához hívta, akiket kiválasztott és hatalmat adott nekik, „kompetenciát” arra a feladatra, amellyel megbízta őket. Ezzel elkezdődött a felkészülés a misszióra, amiben ki is próbálják magukat az apostolok, a későbbiekben olvassuk, ahogyan lelkesen beszámolnak Jézusnak mindarról, amit tapasztaltak.

De mire is választotta ki őket? A sorrendben az első – s talán nem is véletlenül – az, hogy „vele tartsanak”. Valójában ebből forrásozik az összes többi feladat, igyekezet, ténykedés, az igehirdetés és a gyógyítások.

A mai apostoloknak is, minden követőjének ez az elsődleges feladata: hogy vele tartson. Hogy vele nézzen önmagára és másokra, a világra, és hogy abban felismerje a feladatát. S amit felismert, azt meg is cselekedje…

Vele tartok?

MEGOSZTÁS