Európa, ki vagy és merre tartasz?

0
728
Forrás: rand.org/

Európa-talán(y) címmel a Kolozsvári Rádió magyar adása egy korábbi kerekasztal felvételét sugározta a napokban. A beszélgetés (Papp-Zakor András szerkesztésében) három politológus, egyetemi tanár részvételével, Szenkovics Dezsőnek, a Sapientia-EMTE adjunktusának moderálásával zajlott. A megszólalók: Bakk Miklós, valamint a magyarországi Kiszelly Zoltán és Varga Norbert. A címbeli talány Európa jelenére és jövőjére, világpolitikai szerepére vonatkozott. A téma különféle megközelítésben sokak ajkán ott van, ezért is füleltem, lám, mit tudok meg, hiszen a megszólalók nem botcsinálta szakértők, s nem érdekeket képviselnek. Több érdekes gondolatot hallottam, amelyeket most megosztok olvasóinkkal, megfontolásra a figyelmükbe ajánlva azokat.

A beszélgetők összehasonlították az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió struktúráit, identitását, kialakulásának folyamatát. Bakk Miklós úgy fogalmazott: az európaiak válsága, amelyet a migránshullám csak előhívott és felerősített, abban áll, hogy az EU máig nem tudta eldönteni, milyen típusú unió akar lenni. Három megoldás lehetséges: a régiók vagy a nemzetállamok Európája, esetleg a föderális Európa. A probléma az, hogy Európa vezetőinek nincs stratégiája, a közbejött migránsválság pedig éppen ezt tette láthatóvá. Varga Norbert szerint ez az Európai Unió eddigi történetének nem a legnagyobb válsága. Az európai integráció gondolata, ami az Unió alapját képezi, egy, a mainál sokkal nagyobb válságból, a 2. világháború tapasztalatából született. Európa sok válságot látott, ezek addig ismétlődnek, amíg meg nem oldjuk őket.

Quo vadis, Európa? – ez a kérdés foglalkoztat mindenkit. Bakk Miklós szerint a megoldás az lenne, ha az Unió elmozdulna föderális irányba világpolitikai vonatkozásban, de nem erőltetnék az integrációt. Bakk egy európai konföderációt képzel, amelyet a tágabban értelmezett kereszténység képviselete jellemezhetne, és tehetne az európaiak számára elfogadható, vonzó indentitássá (a demokrácia képviselete Amerikáé). Varga Norbert, aki katolikus teológiát is tanult, figyelmeztetett: „Imádkozzanak, hogy ne a magyar–lengyel (nemzetállami) irány győzzön, mert a nemzetállamok Európája a határon túli magyarság halálát jelentené, egy ilyen Európában nem lesz kisebbségi játéktér!”

A migránsválságot elemezve Varga arra figyelmeztetett: az iszlám nem egységes, a muszlimok egymást is gyilkolják, teljesen hibás elképzelés, hogy a muszlimáradatot valakik mesterségesen gerjesztenék. „Nem az iszlámot kell hibáztatnunk, hanem a saját erőtlenségünket” – fogalmazta meg a legfontosabb, valóban zsigeri konklúziót, Böjte Csabával összehangzóan: a nagycsaládos, sokgyermekes modellt képviselő muszlimok az élet kultúráját képviselik, míg a nyugati ember halálkultúrában él.

MEGOSZTÁS