Nagy Szent Leó

Legendája szerint azt a levelet, amelyet az eretnekek ellen írt, Szent Péter sírjára tette, hogy Róma első püspöke végezze el rajta a szükséges változásokat. Ezt követően Szent Péter egy látomásban hozta Leó tudtára a javításokat. Leó Toscanából származott. I. Celesztin pápa idejében archidiakónus volt. 440-ben lett III. Sixtus pápa utóda. A keresztény hit oltalmazójaként, a nyugati kultúra védelmezőjeként is kiemelkedő szerepe volt. 452-ben Mantuánál visszafordulásra bírta Attila hun királyt. 455-ben sikerült elérnie, hogy Genserich vandál vezér megóvja Rómát a gyilkosságoktól és a gyújtogatásoktól; a fosztogatásokat azonban nem sikerült megakadályoznia. Leveleiben fellépett a különböző eretnek tanításokkal szemben (pelagianizmus, manicheizmus, priscillianizmus). 449-ben elvetette a monofizita tanokat. Kiemelkedően fontos kijelentése, hogy Jézus Krisztusban az emberi és az isteni természet egy személyben egyesült. Ezt a tanítását, mint a péteri teljhatalom birtokosa meg is küldte írásban a kalcedoni zsinatnak 451-ben, amely azt elfogadta Péter megnyilatkozásaként. 461. november elején hunyt el, 10-én temették. Nagy Szent Leót Rómában június 28-án, Péter-Pál vigíliáján ünnepelték, mert I. Sergius pápa (687–701) ezen a napon vitette át ereklyéit a vatikáni bazilikába. Később a galliai egyház április 11-ei dátumát követték. 1969-ben az ünnepet a szent pápa halála napjára helyezték át.
Nagy Szent Leó pápa a hittudósok és a szónokok védőszentje.

Bővebben lásd a Szentek élete vonatkozó szócikkét.