Meszlényi Boldog Zoltán

A világegyház Boldog Meszlényi Zoltán emléknapját március 4-én ünnepli. Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban, másodikként öt testvér közül. Az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, majd a római Pápai Gergely Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófiai doktorátust szerzett. Az I. világháború miatt kényszerből Innsbruckba települt, ahol folytatta megkezdett tanulmányait; ott szentelték pappá 1915. október 28-án.

A teológiai doktorátus megszerzése után visszatért az esztergomi egyházmegyébe, s Komáromba kapott kápláni kinevezést, de alig néhány hónap után, 1916 decemberében Csernoch János bíboros-hercegprímás a prímási kancellária hivatalába rendelte, majd egyre jelentősebb feladatokat bízott rá, akárcsak majdani utóda, Serédi Jusztinián. Mindez idő alatt tudományos munkásságot is folytatott, egyház- és házasságjogi területeken, egyetemi tanárként különböző magyarországi akadémiákon és egyetemeken oktatott. 1937-ben szentelték Sinope címzetes püspökévé.
Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte. Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, az őt követő Drahos János pedig rövid időn belül meghalt, a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye vezetője, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére. Meszlényi nem ijedt meg a rá irányuló fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és folytatását tartotta.

1950. június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva, mindenkitől szigorúan elkülönítve. Éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, fűtetlen szobában kellett a telet elviselnie. Őrei bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Bár nem volt teljesen egészséges ember, gyógyszereit nem szedhette, és mivel nem tarthatott kapcsolatot a külvilággal, nem is juthatott hozzá senkitől. Sem letartóztatásáról, sem a vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás. Sok szenvedés után hunyt el, mikor kórházba szállították, 1951. március 4-én, már halott volt. Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966-ban kerültek földi maradványai az esztergomi bazilikába.

XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az évben, október 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában.

Forrás: Katolikus.hu