Együtt mész a házastársaddal és a gyermekeiddel minden nap, de vajon valóban velük mész-e? A válasz természetesen az, hogy igen, vagy legalábbis az első benyomásra azt mondjuk, hogy igen. Ezt a témát boncolgatták október 30-án a temesvári egyházmegyei családos online találkozón, ahol a résztvevők rájöttek, nem is olyan természetes dolog az együtt járás. Az eseményről a Baum család osztotta meg élményeit a Temesvári Egyházmegye honlapján.
Lehet, hogy minden nap együtt megyünk munkába vagy elkísérjük a gyerekeket az iskolába és meg vagyunk győződve, hogy együtt járunk, tudjuk társunkról, hánykor fejezi be a munkát vagy a gyerekeknek milyen házi feladatai vannak, de vajon tudjuk-e, hogy a lelkükben mi zajlik le, boldogok-e, milyen álmaik, milyen fájdalmaik vannak vagy mi az, amitől félnek?
Ezekre a kérdésekre próbálta felhívni a résztvevők figyelmét Szilvágyi Zsolt plébános, aki arról beszélt, mennyire fontos az egymásra szánt idő és az egymással folytatott párbeszéd, férj-feleség és szülő-gyermek között egyaránt. Ha komolyan vesszük az egymásra szánt időt és beszélgetést, akkor harmonikus a férj és a feleség közötti házastársi kapcsolat, akkor ez a gyerekekre is pozitívan hat. Amikor azonban a szülők között feszültség, megnemértés és veszekedés van, akkor ez sajnos negatívan hat a gyermekekre is.
Olyan fontos kérdéseket is érintett Szilvágyi Zsolt, hogy a szülők milyen értékrend szerint nevelik gyermekeiket, amely aztán egész életüket befolyásolni fogja, és meghatározza, miként fognak hozzáállni és dönteni az élet nehéz kérdéseiben, mint például az Istenben való hit, a szabadság helyes megélése, a szexualitás, a digitális eszközök jóra való használata. Mindezekről a témákról olvashatunk a Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításában, ahol konkrét tanácsokat találunk a boldog családi élethez.
Szilvágyi Zsolt tanítása után két házaspár számolt be arról, ők hogyan élik meg a mindennapi kihívásokat. Ezeket mindennap megéljük, de mindenki kíváncsi volt, hogyan éli és kezeli a mindennapokat a nyolcgyermekes Szladányi család, amely a schönstatti családmozgalomhoz tartozik, valamint a Sabău házaspár, akinek hét gyermeke van és a neokatekumenális lelkiségi mozgalomhoz tartoznak. Ők arról beszéltek, hogy a házastársi életben első helyen van a jó Isten, akit a házastársuk követ, majd a gyerekek, szülők, testvérek. A közös ima mellett fontosnak tartják a közös étkezést és az együtt töltött minőségi időt. Egy ilyen népes családnál természetesen az is lényeges, hogy a családtagokra életkor szerint bíznak feladatokat és önállóságra nevelik őket. Nézeteltérések vannak, mint minden családban, de fontos, hogy a gyerekek lássák: a szülők nem csak veszekedni tudnak, hanem bocsánatot is tudnak kérni egymástól. Fontos számukra, hogy a továbbadott tanítás hiteles legyen, mert a gyerekek pontosan látják, ki vagy.
Ezek után csoportbeszélgetés következett, ahol a következő kérdésekre kerestek válaszokat a résztvevők: Mi az, amire családunkban több időt szeretnénk szánni és mit tennénk meg ennek érdekében? Mi az, ami segít, hogy jó párbeszéd alakuljon ki gyermekünkkel és házastársunkkal? Sokféle válasz született ezekre a kérdésekre, és a családok egymás között megosztották jótanácsaikat.
Mi buzdítani szeretnénk az olvasót, hogy családja körében próbáljon meg elgondolkodni és választ adni ezekre a kérdésekre – zárta beszámolóját a Baum család.
