Józsa Nándor Lóránd: tegyük jelenvalóvá Jézus szolgáló lelkületét

A tizedik évfolyam tagjaként 2005. és 2008. között járt alapképzésre a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karára Józsa Nándor Lóránd, aki a teológia mellett a történelem mellékszakot választotta. A szilágysomlyói születésű, de egy ideje a Szatmárnémetiben élő és tevékenykedő egykori teológushallgató az alapképzés után a mesterit is elvégezte, de a tanulmányai befejezését követően nem a szakmájában helyezkedett el. Később váltásra került sor, egy ideig a szakjának megfelelőn szülővárosa plébániáján és iskolájában szolgált.

Mit adott számodra a teológia?

Minden szak, köztük a teológia is a legtöbbet igyekszik adni a diák számára. A legtöbb, mi adható ezen a karon a diák számára, az Krisztus! Van lehetőség egészen aprólékosan megismerni a Szentírás főszereplőjét, Jézust. Az elsajátított tudáson túlmenően a fő kérdés az, hogy a hétköznapokban mennyire jelenik meg életünkben, mennyire igyekszünk jelenvalóvá tenni azt az alázatos, szolgáló lelkületet, amit Jézus megélt és megmutatott a környezete számára. A mai ember számára, függetlenül attól, hogy teológiát végzett vagy sem, nagy kihívás a komfortzónából való kilépés. Önmagunkat hátrahagyva, a családi és rokoni kötelékeken túllépve, semleges területen lehet legjobban megélni és jelenvalóvá tenni Krisztus magatartását. A karon van lehetőség megismerni Krisztus cselekedeteit, az életben van lehetőség megélni Krisztus cselekedeteit.

Kettős évfordulót ünnepel idén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Kara. Az egyetem 440 évvel ezelőtt alapított intézményi elődjére, a kolozsvári jezsuita akadémiára tekint vissza, illetve a kar fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból november 12–13. között Közelebb hozni a teológiát címmel nemzetközi jubileumi szimpóziumot szervez a kar, az elmúlt 25 évet pedig a 25 évfolyam diákjaival készült interjúkkal idézzük fel.

Mit jelent 2021-ben kereszténynek lenni?

A jelen legnagyobb problémájának a közömbösséget látom. Kereszténynek lenni manapság kihívás, de szép lehetőség. Az időt, ami a legfontosabb lehetőség életünkben, a szolgálatra tudjuk fordítani, amely által saját üdvösségünkért is, de mások előrelépéséért is teszünk. Számomra minden korosztály fontos, viszont az ifjúság a legfontosabb. Mindig igyekeztem és igyekezni fogok, hogy lehetőségeimhez mérten Krisztus mentalitásán keresztül neveljem és oktassam őket. Minden kor számára kihívás, hogy milyen generáció növekszik fel a kezei között. Ha én 2021-ben lehetőségeimhez képest nem teszek meg mindent annak érdekében, hogy a felnővekvő ifjak egy szebb és jobb világot hagyjanak maguk után, mint amit örökségül kaptak, akkor azt gondolom, hogy jogtalanul fogok kritikákat megfogalmazni aggastyán koromban. Ez a kereszténység állandó, minden korban jelen lévő és ismétlődő legnagyobb kihívása.

Milyen útravalót adnál a teológia elkövetkező nemzedékeinek?

A teológia szakot sokan elvégezték és lesznek még, akik elfogják végezni. Azonban mint fontos üzenet a részemről ez a kérdés lenne: Mit használ teológiai tudásotok, ha Krisztus cselekedetei a jelenben nem lesznek megtapasztalhatóak a részetekről?