Csíkszentmihály település névadó szentjének emléknapján hármas ünnepre gyűltek egybe a közelről és távolról érkezettek: templombúcsúra, a felújított templom megáldására és a Szent Mihály-szobor ötszáz éves évfordulójának megünneplésére „otthonában”. A szeptember 29-ei jeles napon Kerekes László celebrálta a szentmisét, illetve a liturgia elején megáldotta a felújított templomot.
E különleges alkalomra a Csíki Székely Múzeum kölcsön adta az ötszáz éves hársfa szobrot, amely Szent Mihályt ábrázolja. A vizitációs jegyzőkönyvek szerint 1520 körül faragták, kb. 400 évig volt a szentélyben, az oltáron, ahonnan 1930-ban vitték el megőrzésre a múzeumba. Az alábbiakban Bogos Róbert projektmenedzser beszéde alapján közöljük a főbb tudnivalókat. Fotóriporter: Csúcs Mária.
Időkapszula a jövőnek és feltárt középkori leletek
A csíkszentmihályi templom felújítási munkálatai öt és fél évvel ezelőtt kezdődtek el a szokásos adminisztratív lépésekkel: kutatások, tervdokumentáció összeállítása, műemlékvédelmi szakhatósági engedélyek megszerzése stb. Ez utóbbi dokumentum megszerzése több, mint három évet vett igénybe. Az adminisztratív rész sikeres lezárása után 2020 januárjában láttak neki a munkának. Elsőként a 37 méter magas tornyot állványozták fel, a restaurálási munkálatok után új kettős keresztet és villámhárítót szereltek fel rá. A toronyban a templomjavítási munkálatok emlékét korlenyomatként őrzi a 2020. május 3-án elhelyezett időkapszula.
A torony munkálataival párhuzamosan a templomhajó, szentély beállványozása és újrafödése következett. Az épületet több pontján szerkezeti megerősítésre volt szükség, sőt, előre nem látható problémák is előbukkantak a falak megbontásakor. A szentélyben rekonstruáltak három gótikus ablakot, új világítást, hangosítást és elektromos padfűtést szereltek be. A sekrestye alapjának megerősítése, aláöntése is szükségessé vált, amelyet régészeti kutatás előzött meg, amely során középkori sírok kerültek elő.
Kisdedét szoptató Szűzanya és gyermeket gyógyító Szent Erzsébet falképen
A falkép-restaurálások során az 1420 körül festett Szent László-freskó újabb részletei kerültek elő a templom mai kórusrészén. Itt található a kezdőkép, amely azt a mozzanatot ábrázolja, amikor a legenda szerint a nagyváradi püspök megáldja a harcba induló királyt. A szentélyben előkerült két medalion 1934-ből: az angyali üdvözlet és az utolsó vacsora jelenete. Ezenkívül a külső falakon előkerült a beteg gyermeket gyógyító Szent Erzsébetet ábrázoló freskó, valamint előkerült a csecsemő Jézust szoptató Madonna képe, utóbbi a szakemberek szerint nagyon ritka ábrázolás.
A felújítási munkálatok során restaurálták a torony és templom párkánydíszítését, részlegesen a toronyfeliratot: ,,Sándor Mihály és felesége Mikó Judit újjáépíttette tornyot, a tatárpusztítás után, 1714-ben”. A kőrestaurátorok a támpillérek, a bejárati kőkeretek felújítását, a szentély kőbordázat javítását, valamint kőkeresztek letisztítását is elvégezték.
A felújítási munkálatok végén a templomot övező erődfalat is teljesen felújították, kockakő járdát helyeztek el, és területrendezést is végeztek. A csíkszentmihályi templom orgonáját is restaurálták, amelyet az ünnepségen szólaltattak meg.
1490-es évekbeli tetőszerkezet, régi-új oltárkép
A teljes felújítás a templom építéstörténetéről és különféle rejtett értékeiről számos új információt tárt fel: freskókat, díszítéseket, feliratokat találtak. A dendrokronológiai vizsgálatok, azaz fagerendákból vett minták elemzése alapján kiderült, hogy a hajó tetőszerkezetének fái 1491–92-ben voltak kivágva – jelenleg a csíkszentmihályi a legrégebbi álló tetőszerkezet Csíkban! Mondhatni véletlenül került elő a ma látható, 1700-as évekből származó oltárfestmény. Meszelés alkalmával egy fémcső állvány elszakította az 1934-ben festett oltárfestményt, amelyet a restauráló műhelybe vittek, ahol a felmérések alatt derült ki, hogy mit rejt a 20. századi festés. Természetesen, az eredeti oltárképet restaurálták.
A csíkszentmihályi Szent Mihály római katolikus templom átfogó és alapos restaurálási és felújítási munkálatai olyan időszakban zajlottak, amikor járványhelyzet miatt számos olyan megszorítás volt érvényben, ami több pluszterhet rótt a csapatra, hiszen egy-egy megbeszélés vagy munkafolyamat mikéntjének a kitalálása is többszörös energiabefektetést igényelt. A felújítási munkálatok összértékét, a valamivel több, mint 2,7 millió lejt magyar állami támogatásból (70%), továbbá megyei tanácsi (14%), közbirtokossági (12%), hívek (3%) és a helyi önkormányzati hozzájárulásból teremtették elő.
