A Bolyai Nyári Akadémia keretében Nagyváradon tartott római katolikus hittanári továbbképző a hitoktatás terén nélkülözhetetlen szemléletbeli és módszertani megújulást hirdető folyamat egyik állomásának is tekinthető. A július 9–14. között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Katekétikai Központja által Legyen játék a tanulás! címmel szervezett programsor elsődlegesen a gyermekközpontú megközelítésre irányította a résztvevők figyelmét. Az alkalom kapcsán született reflexiókból összeálló sorozatunk második részében Csiki Csilla, illetve Erdély Imre gondolatait ismerhetik meg. (Ozsváth Judit összeállítása.)

Ez a továbbképző álmaim beteljesülését jelentette

A Bolyai Nyári Akadémia keretében idén szervezett hittanári képzést kiemelten fontosnak tartom, hiszen hiánypótló foglalkozásokat biztosított számunkra. Mindeddig nem tűnt ennyire égetően fontosnak az alternatív módszerek ismerete és alkalmazása, a tanárszerep átértelmezése, megváltoztatása. Minden újabb nemzedék újabb kihívások elé állít, ami tegnap még újnak tűnt, hirtelen egy-egy csoportnál nem működik, tehát sürgősen új utak, új módszerek után kell nézni. Akkor végezzük jól a feladatunkat, ha neveltjeink örömmel vesznek részt az iskolai foglalkozásokon is. (Legszebb visszajelzésem az elmúlt tanévből: „Jaj, tanár néni, alig vártam a vallásórát, nem bírtam volna ki ezt a hetet nélküle!”) Köszönet a továbbképző házigazdájának, Böcskei László megyés püspök úrnak, valamint Benedek Ramóna váradi hittanár-programvezetőnek.

Az idei képzés jól felépített, sokszínű és egyben nagyon fontos, nagyon hasznos foglalkozásokból, tevékenységekből állt. Miközben jobban megismerhettük egymást és önmagunkat, ráérezhettünk kisebb-nagyobb neveltjeink problémáira, nehézségeire, és olyan kapaszkodókat kaptunk, melyekkel segítségükre lehetünk a hitre nevelés során. Gyerekekként élhettük át, hogyan is érint meg egy-egy foglalkozás alatt társunk által, titokzatos módon Isten, s találunk rá egy-egy „út” során, vagy éppen a végén gondviselő Atyánkra. Együtt lenni jó! Együtt játszani még jobb! – vonhattuk le a következtetést. Sokat tanultam, és hiszem, hogy Isten segítségével sok kis diáknak jelent majd örömet, felüdülést, erőt, megpihenést ezen foglalkozások és módszerek alkalmazásával az iskolai vallásóra. Számunkra nagy előrelépés a kompetenciaalapú oktatás fejlesztésére. Köszönet a foglalkozásokat vezető tanároknak!

Én 2008-tól hallok az ismeretközpontú oktatásról a képességfejlesztő oktatásra való áttérésről, nagy lelkesedéssel vettem tudomásul ezt a változást, de aztán sajnálattal állapítottam meg, hogy ez a váltás egy folyamat, ami igen nehézkesen megy. Azóta különféle képzéseken vettem részt, igyekeztem megváltoztatni a mentalitásomat, diákjaimnak pedig képességük szerint lehetőséget adni a sikerélményre, a fejlődésre. – Ezen a továbbképzőn örömmel vettem részt, azt gondolva magamban: „Na, végre, nálunk is eljött ez az idő!” Még nagyobb elégedettséggel és örömmel tölt el az a tény, hogy új tanterv készült az V–VIII. osztály számára, s hogy ősztől nagyon szakszerű, korosztályhoz mért, változatos feladatokkal, hanganyaggal, filmmel, színes képekkel, interaktív feladatokkal tüzdelt tankönyv kerül az V. osztályosok táskájába.

Minden korosztálynak találtam megfelelő módszereket ezen a továbbképzőn, úgyhogy nagy segítségemre szolgál a következő tanévben. A Maros megyei szórványban egyre gyakoribb a vegyes korosztályú csoportokban történő hitoktatás. Szükséges a közösségformálás, a játék, hogy kicsihez-nagyhoz eljusson az üzenet. Óriási az információáramlás, ezért egyre nehezebb elcsendesíteni, ráhangolni a gyerekeket az örömhír befogadására. A képzés során olyan módszereket tanulhattunk, melyek segítenek kialakítani az ideális légkört, hangulatot az örök értékek befogadására, a béke, barátság, szeretet, öröm megélésére.

Ez a továbbképző álmaim beteljesülését jelentette: olyan civilizált, emberi körülmények között tudtunk felüdülni, játszani, tanulni,ahol már-már luxusnak tűnt a ránk való odafigyelés, ellátás, kiszolgálás. Köszönet érte a Nagyváradi Posticum Kersztény Kulturális Központ vezetőjének és az alkalmazottaknak, Isten áldja meg érte őket! Biztosították számunkra a családias hangulatot, szeretettel gondoskodtak rólunk. Köszönjük szépen.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Katekétikai Központja nagyszerű képzést biztosított számunkra. Adja Isten, hogy sok diák érezze a képzés hatását, s a játék által közelebb kerülhessen az evangéliumhoz!

Csiki Csilla, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum hittanára

Korunk hitoktatásának a teljes személyt kellene célba vennie

Örülök, hogy eljuthattam a nagyváradi továbbképzőre. A több mint tízéves tanári tapasztalatom alapján azt látom, hogy társadalmunk kihívásai miatt új megközelítésre van szükség a hitoktatás terén is. A szervezők ezt tartották szem előtt, amit nagyra értékelek. Minden program a gyermekközpontú pedagógia egy-egy hatékony módszerének megismerését szolgálta. Minden jól jön, ami a tanár egyéniségét, az ő pedagógiai eszköztárát gazdagítja, különösen akkor, ha az a személyiségfejlődést segíti. Azt gondolom, hogy korunk hitoktatásának a személy értelmi, érzelmi és lelki összetevőinek egészét kellene célba vennie, ezért elengedhetetlen szükségletnek látom az elmúlt héten megismert, gyakorolt technikákat.

Nagyon sok mindenért hálás vagyok a jó Istennek, egyik ezek közül az a 2012-ben lezárult képzés, amely egyrészt az önismeretben segített, másrészt a mentálhigiénés szemléletmódra nevelt. Akkor értettem meg, hogy a teológiai ismeret és műveltség mellett hatalmas segítség a hitoktató számára is az a pszichológiai alapismeret, amely által nemcsak saját magát ismerheti és értheti meg mélyebben, hanem valamivel többet lát, ért az életből, azok világából, akikkel összehozza a Gondviselés, és éppen ezért valószínű, hogy a tevékenysége is hatékonyabb, eredményesebb lesz. Ezért fontosnak tartom a munkám során az ismeretközlésen túl az olyan gyakorlatok, módszerek alkalmazását, amelyek élményszerűek, a teljes személyt érintik, és – hiszem – az istenkapcsolatot is erősítik.

Különösen a pszichopedagógia és a pszichodráma vonz. A képzés ezen a területen is felkínált jó pár technikát, amelyekkel biztosan fogok dolgozni a továbbiakban. De a többit is hatékonynak látom, és alkalmazni fogom. Saját ismereteim szempontjából egyfajta mélyítést hozott ez a továbbképző, amit ezúttal is köszönök a szervezőknek. Bízom abban, hogy az ilyen és hasonló képzéseknek lesz folytatása  a jövőben.

 Erdély Imre, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium hittanára

A negyedik részben Kalamár Mária és Kocsik Zoltán gondolatait olvashatják.