Lisieux-i Kis Szent Teréz évfordulója is szerepel az UNESCO listáján

0
1905

Az UNESCO Lisieux-i Szent Terézt, Szent Nerszészt, Kopernikuszt és Gregor Mendelt is ünnepli a következő két évben. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Végrehajtó Tanácsa egy listáról szavazott, amelyen 60 olyan híresség található, akiknek kerek évfordulója lesz 2022-2023-ban.

Az UNESCO listáján négy keresztény szerepel. Ott van a matematikus és csillagász, aki megdöntötte a világ ősi bizonyosságait a Földről mint az univerzum középpontjáról, bevezette a világot a modern korba. Szerepel egy szentté avatott teológus és költő is, aki már a Krisztus utáni első században vallásos költeményeket szerzett, Örményország történetéről is verset írt. Ott az a biológus, aki meghatározta az emberi élet egyik fontos elemét, a genetika, az örökléstan működését. És a listára került a szeretet tudósa, az a klauzúrás szerzetesnő, akinek lelke nem csak a hívők nemzedékeit nyűgözi le.

A listán szereplő keresztény „kiválasztottak”: Nicolaus Copernicus, Szent Nerszész, Gregor Mendel és Lisieux-i Szent Teréz, egy pap, egy püspök, egy ágostonrendi szerzetes és egy karmelita szerzetesnő. Mind a négy híres ember, mindenki másképpen, más területen határozták és alakították azt a korszakot, amelyben éltek, egyetemes módon hozzájárultak az emberiség javához. Együttesen ők ezen a listán a keresztény „géniusz” megtestesítői, azé a géniuszé, amely mindegyikükben jelképesen jelen volt a reverenda, a szerzetesi ruha takarásában is, amelyet viseltek.

Lisieux-i Kis Szent Teréz kármelita szent ismert, az Istenhez elvezető kis út megalkotója, felismerője volt ő, kolostora falai közt nem látványosan, hanem lelke mélyén forradalmasította a szentség útját, és tette azt a kicsinyek számára is hozzáférhetővé. Szent Nerszész 12. században élt örmény humanista, költő és teológus, az örmény egyház vezetője, katholikosza, akit a katolikus egyház is szentként tisztel és augusztus 13-án ünnepeli emléknapját. Kopernikusz (Nicolaus Copernicus, avagy lengyelesen Mikołaj Kopernik) lengyel csillagász, a heliocentrikus (Nap-központú) világkép kidolgozója, aki ezzel forradalmasította a tudományt. Művét a katolikus egyház 1616-ban, az első Galilei-per idején a tiltott könyvek listájára tette (már a tudós halála után), 1620-ban azonban ismét engedélyezték terjesztését néhány kitétellel (szövegében a heliocentrikus elméletet biztos ténynek minősítő mondatokat hipotézis értelműre változtatták). Johann Gregor Mendel szudétanémet származású, Heinzendorfban született 1822-ben és Brünnben hunyt el 1884-ben. Ágoston-rendi szerzetes volt, a brünni Ágoston-rendi monostor apátja. Botanikával foglalkozott, kutatása megalapozta a tudományos örökléstant, a gének természetes átörökítésének törvényszerűségeit vizsgálta, ezért nevezik őt „a genetika atyjának”.

Az UNESCO a 60 híresség közé őket is kiválasztotta, hogy 2022–2023 között ünnepelje őket. A kétévente megújuló program célja, hogy tiszteletét fejezze ki a különböző nemzetek képviselői előtt, olyanok előtt, akik kitűntek a béke, a nevelés, a tudomány, a társadalomtudomány és a kommunikáció területén.

A döntést már közzétették, bár hivatalosan az UNESCO novemberi közgyűlése hagyja jóvá. 2022-ben Gregor Mendelre emlékeznek születésének 200. évfordulóján, 2023-ban az események középpontjában Kis Szent Teréz születésének 150., Kopernikusz születésének 550. és Szent Nerszész halálának 850. évfordulója áll. Nevüket — a többi személyiségéhez hasonlóan — azok a nemzetek, országok terjesztették elő, amelyeknek a szülöttei. E négy esetben Lengyelország, Csehország, Örményország és Franciaország volt a javaslat benyújtója.

„A kereszténység géniusza abban áll, hogy olyan személyiségek születését segíti elő, akik az élet minden területén alkotnak” – nyilatkozta az ENSZ-ügynökség döntését követően a Vatikáni Rádiónak Francesco Follo érsek, a Szentszék állandó megfigyelője az UNESCO-nál. A szentszéki képviselő kiemelte, hogy a vallási dimenzió fokozatosan egyre nagyobb súllyal jelenik meg az UNESCO üléseit jellemző kulturális vitában. „Az ezen évfordulók meghatározását érintő vitának, amely a toleranciára nevelés témájára összpontosított, az az érdekessége, hogy egyes országok elkezdték azt felvetni: miért beszélünk csak kultúráról és nevelésről anélkül, hogy valaha is szólnánk ezen belül a lelki és vallási nevelésről?” Az érsek szerint a kereszténység „formát adott Európának”, „Szent II. János Pál azt mondta, hogy az a hit, amely nem válik kultúrává, nem érett hit”.

Forrás: Vatican News