Templombúcsú és harangvillamosítás megáldása Nagypeleskén

0
1390
Fotók: Pallai József Vilmos

A járványkorlátozások ellenére, de az egészségügyi előírások szigorú betartásával ünnepelték templombúcsújukat a nagypeleskeiek november 8-án. A szent liturgia végén megáldották az elkészült harangvillamosítást és emlékplaketteket osztottak ki.

A Szent Mihály és Szent Gábor arkangyalok ünnepén dr. Román János, a Szatmárnémeti Római Katolikus Egyházmegyei Caritas szervezet vezérigazgatója mondott ünnepi szentbeszédet, amelyben többek között részletes magyarázatot adott arról is, miért ünneplik külön időpontban a római katolikusok és a görögkatolikusok Szent Mihály ünnepét. Prédikációjában kitért arra, miért fontos ma is az angyalok, főként a jelen járványidőszakban mire tanítják a ma emberét az égi erők. Mennyire hatásos lehet, ha XIII. Leó pápa Szent Mihály-imáját tudja és imádkozza korunk kereszténye. Meghatottan és büszkén emelte ki a nemrég felújított ikonosztázion előtt, mit sugall számára a görögkatolikus templom szentélyét és a templomhajót elválasztó képfal. „Két ikonosztáz között állok most – mondta –, előttem egy élő ikonosztázion, azok, akik ebbe az Isten házába járnak, hívek, zarándokok, látogatók, a hátam mögött pedig egy, amelyről példát veszünk. Mert a szentek gyülekezetét már itt a földön alakítja, bővíti az ember.” Keresztelő Szent János példáját említve, annak bizánci ábrázolására hivatkozva, akit gyakran szárnyakkal festenek meg az ikonfestők, rámutatott arra, hogy „nekünk is angyalokká kell válnunk, a földön angyalként, a mennyben emberként kell élnünk.”

A szent liturgia végén következett a harangvillamosítás megáldása és az emlékplakettek kiosztása. A korábban megtartott „licit” eredménye szerint a nagy harang keresztapja Sopronyi Pál Florian lett, aki a peleskei származású édesapja emlékére támogatta a szerelési munkálatokat. A középharang keresztanyai tisztségét a Szent Anna Nőszövetség tagjai vállalták fel, amihez elnökük, Libotyán Réka bőkezű felajánlást tett. A kisharang keresztanyjának szerepét Stoian Enikő kapta, ehhez családtagjai, Fehér József és Kővári László önzetlen adományai társultak. A templom falára kihelyezett emlékplaketteket Sopronyi Pál Florián leplezte le. Minden adományozó emlékplakettet vihetett haza ajándékba, ami ugyanazokat a feliratokat tartalmazza, mint amit a templomban kifüggesztett örökös tábla jelez az utókor számára. A nőszövetség tagjainak névre szóló kisharangokkal kedveskedett az egyházközség. A harangok megszólaltatására felkérték a falu legidősebb görögkatolikusát is, id. Molnár Ilonát, aki könnyes szemmel, Istennek hálát adva nyomta meg az indító gombot. A szent liturgia végén a jelenlévők elmondták a március óta minden vasárnap elhangzó, az Istenszülő ikon előtti járvány idejére megfogalmazott térdhajtási imát, majd a pápai és a magyar himnusz eléneklésével zárult az ünnepi esemény.

A nagypeleskei harangok rövid története:
1814-ben az egykori fatemplomnak két kis harangja volt. 1838-ban a kőtemplom tornyában már három harang hangja zúgott. 1917-ben, a világháború idején, mint sok más helyen, úgy Nagypeleskén is a templom két kisebb harangját a hadvezetőség rekvirálta, hadi célokra leszedték és ágyúcsövek öntésére elszállították. Az egyházközség 1924 tavaszán két új harangot és egy vas harangállványt rendelt és szereltetett fel. 2019. szeptember 1-jén a restaurálási munkálatok miatt a harangok „elhallgattak”. 2020. november 8-án elkészült a harangvillamosítás szerkezete és ismét megszólaltak a harangok.

Pallai Béla parókus