A római katolikus naptár szeptember 24-én említi Szent Gellért vértanú püspök, a csanádi egyházmegye első püspöke nevét. Idén 990 éve, hogy az egyházmegyét megalapították Morisena erődítményében. A csanádi egyházmegyét 1030-ban Szent István magyar király alapította, első püspöke a velencei Murano-szigetről származó Szent Gellért, eredetileg bencés szerzetes volt. Őt pogányok ölték meg a keresztény hit iránti gyűlöletből. Az egykori csanádi püspkség utóda a mai temesvári római katolikus püspökség is.
A Pozsonyi Évkönyvben egy 1030-ra vonatkozó feljegyzés szerint Gellértet püspökké szentelik. Ez jelenti gyakorlatilag a csanádi egyházmegye megalapítását. Az egyházmegyét Szent István király, Magyarország első keresztény uralkodója alapította. Szent Gellért, a velencei származású, nagy műveltségű bencés szerzetes, főpásztorrá való kinevezését megelőzően, István király fia, a trónörökös Szent Imre herceg nevelője volt. Egy másik történelmi forrás, a Vita Sanctii Gerardi Gellért hittérítő tevékenységéről, az egyházmegye közigazgatási felosztásáról, a tevékenység megszervezéséről számol be. A főpásztor székesegyházat építtetett, majd létrehozta a székeskáptalant. Az első kanonokok tanárként is tevékenykedtek abban az iskolában (papneveldében), amelyet a vidék első tanintézeteként ugyancsak Gellért püspök alapított Csanádon. Az ősi püspöki székhelyen abban az időben létezett székesegyház, székeskáptalan, teológiai iskola és két nyugati szertartású monostor. A Maros, a Tisza, a Duna és a Kárpátok határolta csanádi egyházmegyében Gellért számos plébániát is alapított, templomot építtetett, ezzel egyidőben fáradhatatlanul bérmálta, tanította a népet.
A lelkipásztori tevékenység és az egyházmegye szervezése mellett Gellért püspök több teológiai tanulmányt is írt, ezek közül csak egy, a Deliberatio Gerardi Morisenae Aecclesiae Episcopi Supra Hymnum Trium Puerorum ad Isingrimum Liberalem című műve maradt fenn, amely jelenleg a Müncheni Nemzeti Könyvtár tulajdona (CLM 6211).
Az első csanádi püspök, Szent Gellért élete 1046-ban tragikus véget ért, ez egyben a középkori magyar királyság politikai helyzetét is tükrözte, ugyanis Szent István király halálát követően Magyarország politikai harcok színterévé vált, a lázadók a keresztény egyház pusztulását, a pogányság visszaállítását követelték. Gellért püspök és kísérete, valamint a többi püspök a reggeli közös szentmisét követően 1046. szeptember 24-én Buda felé indult, pogány lázadók egy csoportja elfogta, és a Duna partján emelkedő Kelen-hegyről (ma Gellért-hegy) a mélybe vetette.
A hitéért mártírhalált halt Gellért püspök földi maradványait 1053-ban Csanádra, az ősi székesegyházba szállították. A kőkoporsó, amelyben teste nyugodott, ma a csanádi templomban található, a hívek értékes ereklyeként tisztelik. 1083-ban Gellért püspököt oltárra emelték.
Az első világháború után, 1930-ban megalakult a temesvári egyházmegye mint utódegyházmegye. Szent Gellért vértanú, Csanád első püspöke és a temesvári egyházmegye védőszentje ünnepségének alkalmából 2020. szeptember 24-én, csütörtökön 11 órától a csanádi római katolikus plébániatemplomban főpapi szentmisét ünnepeltek, amelyet Pál József Csaba temesvári megyés püspök celebrált. A csanádi templom oltárán mutatták be a legszentebb áldozatot, amely valójában az a nagyon egyszerű kőszarkofág, amelyben az első püspök földi maradványai egy ideig pihentek.
Ebből az alkalomból Pál József Csaba temesvári püspök megáldotta az új csanádi római katolikus plébániaházat is, amelynek projektjét két évvel ezelőtt kezdték meg, s amelynek célja, hogy plébániaközponttal, irodával, hittanteremmel lássa el a közösséget, hogy a híveknek ott találkozókra teremtsen alkalmas teret. Ez a hely egyben a három utódegyházmegye (Temesvár, Zrenjanin és Szeged) zarándokközpontja lesz egyben.
Forrás: a temesvári püspökség honlapja és facebook-oldala
