A NEK online előtalálkozót tart szeptember 13–20. között

A világ bezárult, a szívünk kitárult

0
1529
Sajtótájékoztató 2020 szeptemberében • Fotó: Ambrus Marcsi

Mint ismert, a járványhelyzet miatt a Szentszék egy évvel későbbre, 2021 őszére halasztotta a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Ami viszont új hír: az eredetileg kijelölt időszak sem marad esemény nélkül. A világ bezárult, a szívünk kitárult címmel szeptember 13–20. között online előtalálkozót rendeznek – erről tájékoztatta a sajtó képviselőit szeptember 10-én Mohos Gábor püspök, a NEK Titkárság vezetője és Zsuffa Tünde sajtófőnök.

Több mint nyolcvan év után újra Magyarország rendezheti a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK) – ez a kijelentés az igazságtartalmából mára mit sem veszített. Annyi változott csupán, hogy tekintettel az egészségügyi válsághelyzetre, egy évvel későbbre halasztották az eredetileg 2020 szeptemberére tervezett eseményt. 

A kongresszusok 1881 óta íródó történetében kényszerű szünet csak az első és a második világháború miatt volt, utóbbit követően egészen 1952-ig nem rendezték meg a katolikus világtalálkozót. Most először fordult elő, hogy világjárvány akadályozta meg az esemény megtartását. Májusban aztán a Vatikán jóváhagyta Erdő Péter bíboros, prímás javaslatát az új időpontra: a katolikus világeseménynek 2021. szeptember 5–12. között adhat otthont Budapest. Csakhogy a kongresszus eredeti időpontjára, a 2020. szeptember 13–20. közötti hétre olyan régóta és olyan lelkesen készült a világ katolikus közössége, hogy a szervezők szívébe égett az a dátum. Úgy döntöttek tehát: amennyire az adott körülmények között lehetséges, emlékezetessé teszik ezt az időszakot is. Hogyan lehetséges ez? Virtuálisan, az iec2020 YouTube-csatornáján. Erdő Péter bíboros felkérésére a NEK néhány meghívott előadója, tanúságtevője videóüzenetekben osztja majd meg gondolatait. A magyar főpásztort pedig egy új, egészen különleges szerepben is láthatjuk: ő fogja röviden bemutatni a videóüzenetekben megszólaló egyházi és világi személyeket. Érdekes, személyes történeteket is megoszt azokról, akik a különleges előtalálkozóra elküldték gondolataikat Budapesten át az egész világnak.

Öt kontinensről érkeztek a videóüzenetek, amelyek a kongresszus eredetileg tervezett időpontjában naponta kerülnek fel a világhálóra. A megszólalók között látható többek között az exhippi és az „amerikai pápa” is. Különösen megrázóak az üzenetek, amelyek a háború és a világjárvány által egyszerre gyötört nigériai és iraki keresztény közösségek vezetőitől érkeztek. Luis Raphael Sako bagdadi érsek és Valerian Okeke, a nigériai Onitsha érseke is köszönetet mond Magyarország népének és kormányának a támogatásért, amellyel hazánk az ottani keresztényeket a vérontás és a világjárvány idején segíti.

„Amint a koronavírus lecsapott a nyugati társadalmakra, a Google keresőmotorja hirtelen megugrást jelzett az imádság témakörében” – emlékeztet üzenetében Johannes Hartl német teológus, aki szerint a mostanihoz hasonló krízishelyzet mindig nagy lehetőség a keresztények számára, hogy világszerte megmutassák fényességüket. Hartl, hasonlóan a többi meghívotthoz, különlegesen érdekes személyiség. A négygyermekes családapa lázadó hippiből lett keresztény közösség alapítója, emellett vlogger, könyvek szerzője, nemzetközileg elismert előadó.

„Jövőre jobban fog sikerülni, mint valaha!” – ez a mondat már a gyakran csak „az amerikai pápaként” emlegetett Timothy Dolan bíboros bizakodó hangú üzenetéből való. 2021-ben minden meghívott személyesen lesz jelen Budapesten, most azonban, a kongresszus eredeti, járvány által akadályoztatott időpontjában videóüzenetben szólnak a magyar hívekhez és a világ keresztényeihez, jelezve, hogy az Eucharisztia összeköt.

Megnyitó

Szeptember 13-án Erdő Péter bíboros köszöntőjével nyílik meg az online előtalálkozó az iec2020 YouTube-csatornán.

2020. szeptember 13.: Öröm napja. A videóüzenet küldője: Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke (Olaszország)

Piero Marini érsek 1978-tól II. János Pál haláláig volt a pápa szertartásmestere, majd két éven keresztül XVI. Benedek mellett is szolgált ebben a pozícióban. 2007-től a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke. Miután bejelentették a budapesti katolikus világtalálkozó elhalasztását, a következőket mondta a Vatikáni Rádiónak: „Részt vettem már néhány eucharisztikus kongresszuson Québec-től kezdve, de még sosem tapasztaltam ilyen széleskörű érdeklődést egy eucharisztikus kongresszus iránt és ilyen nagy számú jelentkezőt, mint a budapesti esetében”.

2020. szeptember 14.: Jóság napja. A videóüzenet küldője: Valerian Okeke, Onitsha érseke (Nigéria)

Valerian Okeke, Onitsha érseke nemrég ünnepelte beiktatásának tizenhetedik évfordulóját. Az érseki szolgálata alatt az Onitsha Főegyházmegye plébániáinak száma 70-ről 183-ra növekedett. Saját alapítványán keresztül segíti a fiatalok boldogulását. Évente háromszor látogat el személyesen az onitshai börtönökbe, adományokat juttat el a bentlakóknak és ezreknek nyújt reményt a jelenlétével. Okeke 64. születésnapját a börtönben ünnepelte, a foglyokkal együtt vágta fel az ünnepi tortáját. A magyar Afréka Alapítvánnyal együttműködve eddig háromszor osztott rizst. Legutóbb kétezer családot támogattak az élelmiszerosztással. Ennek megvalósulásáért köszönetet mond a videóüzenetben a magyar adományozóknak és a magyar kormánynak is. Nigéria lakossága különösen nehéz időszakot él át, hiszen a világjárvány mellett gyakoriak a fegyveres támadások is, amelyek célkeresztjébe egyre többször kerülnek keresztény közösségek. Okeke érsek a lelki támogatáson kívül szívügyének tekinti a keresztény kórház fenntartását is, ahol magyar orvoscsoport segíti a környékbeliek gyógyulását. 

2020. szeptember 15.: Békesség napja. A videóüzenet küldője: Luis Raphaël Sako bagdadi érsek, babiloni káld katolikus pátriárka (Irak)

2013 januárjában bagdadi érsekké és babiloni káld katolikus pátriárkává nevezték ki Louis Raphaël Sakot. Az egyházi vezető évek óta párbeszédet sürget a különböző társadalmi csoportok, a hatóságok és a kormányzat között. Az Iszlám Állam pusztítása idején is bátran, határozottan felemelte a szavát. Megrázó segélykiáltásaival ráirányította a nemzetközi keresztény közösség figyelmét az iraki és szíriai eseményekre. „Magam is többször elmentem egy muszlim településre Moszul közelében, hogy segítsek négyezer muszlim családnak. Vittünk nekik élelmet, orvosságot, és közben elmondtam: keresztények vagyunk, Bagdadból jöttünk, 400 kilométer távolságból, mert mellettük állunk, testvérek vagyunk, nem vagyunk hitetlenek. A hitetlenek azok, akik üldöztek minket és akik rosszat tettek nekik is. Fontos megmutatni, hogy mi, keresztények jók vagyunk és békések. Nem szabad félnünk: amikor az igazságról beszélünk, erőteljes jelét adjuk a hitünknek, és mások is tisztelettel fordulnak felénk. A mérsékelt muszlimok időnként megszólalnak, de ők maguk is félnek, kevesen vannak, akik erőteljesebben szólnak. Pedig a muszlim világnak válaszolnia kell erre a kihívásra, csak akkor van jövőjük, ha párbeszédet folytatnak másokkal.”

2020. szeptember 16.: Türelem napja. A videóüzenet küldője: Timothy Dolan bíboros, New York érseke (USA)

Timothy Dolan amerikai bíboros különleges jelenség az egyházban: kommunikációs készsége, nyitottsága sokszor meglepte már a bíborosi kollégium tagjait is. Amikor az Egyesült Államok Püspöki Konferenciájának élére választották, a média elkezdte őt az „amerikai pápaként” emlegetni. A Missouri államban található St. Luisból származó bíboros hét évig Rómában élt mint az Észak-Amerikai Kollégium vezetője. 2009-ben New York érsekévé nevezték ki. Dolan egy alkalommal elvitte magával XVI. Benedek pápához audienciára az akkor 84 éves édesanyját, és megkérte a szentatyát, hogy nevezze ki őt „a bíborosi kollégium first ladyjének”. Mire Benedek pápa megjegyezte: „Ön még túl fiatal ahhoz, hogy egy bíboros édesanyja legyen!” Erre az édesanya hasonlóan szellemesen reagált: „Ez egy tévedhetetlen kijelentés?” – kérdezte a szentatyától. Dolan derűs és valóban fiatalos lendülettel evangelizál: pubokban beszélget fiatalokkal, blogot ír, amelyben komoly és kevésbé komoly dolgokról is szó esik.

2020. szeptember 17.: Remény napja. A videóüzenetek küldői: Johannes Hartl teológus, irodalomtudós, filozófus (Németország) és Moysés Azevedo, a Katolikus Shalom Közösség alapítója (Brazília)

Johannes Hartl különös utat járt be a hippi korszakától addig, míg megalapította az Imádság Házát. Bajorországban született. Szülei a katolikus értékek szerint nevelték, de szélsőségekkel teli fiatalsága (csajozás, droggal való kísérletezés) Istentől egy időre eltávolította. „Nem volt bennem sosem negatív kép az egyházról, csak annyi, hogy unalmas. Azt gondoltam, hogy Isten egy unalmas matektanár, aki azt várja tőlem, hogy unalmas dolgokat tegyek a jó jegyekért. Ami pedig örömöt okoz, azt megtiltja.” Tizennégy éves korában a szülei magukkal vitték egy vallási konferenciára. „Én abban az időben rebellis hippi voltam és az egészet ostobaságnak tartottam. Az emberek normálisan néztek ki és csomó fiatal is volt köztük. Aztán elkezdődött ez a zene és megváltozott a tekintetük, még az arcuk is eltorzult. Azt gondoltam, hogy akármit is szívtok, szívjatok belőle kevesebbet. De azért mégis, valahol tetszettek.” Az egyik este előre lehetett menni imádkozni. Mindenki kérhetett egy imát, aki be szerette volna fogadni a Szentlelket. Johannes előrement. „Nem imádkoztam, csak ott álltam és nem éreztem semmit. Amikor vége lett az imának, visszamentem a helyemre és akkor éreztem, hogy valami megváltozott bennem. Olyan érzésem volt, mint amikor az ember először szerelembe esik.” Johannes szerzetes szeretett volna lenni, de végül Isten egy egészen más útra hívta meg. Megismerte feleségét, akivel közösen 2005-ben Augsburgban megalapították az Imádság Házát. 2011 szeptemberében elérték a nagy célt: az év 365 napján, a nap 24 órájában imádkoztak az imaszobában. Johannes négy gyermek édesapja, vlogot vezet, számos könyv szerzője, nemzetközileg elismert konferenciaelőadó, aki szenvedélyesen közvetíti Isten lenyűgöző szépségét és jóságát.

Moysés Azevedo a brazíliai Fortalezában született 1959-ben, egy katolikus család hatodik gyermekeként. Édesanyjának régi vágya volt, hogy ha fia születik, felajánlja őt Istennek. Öt lánya született, de továbbimádkozott, míg 45 éves korában végül várandós lett Moysés-szel. A fiú 12-13 éves korában kijelentette, hogy nem szeretne többet templomba menni. „Azt gondoltam, hogy a mise nagyon bürokratikus, olyan, mint egy múzeum.” A fordulópont egy lánynak, Teréznek köszönhető. Rávette Moysést, hogy menjen el egy fiataloknak szóló lelkigyakorlatra. Ott, életében először, 16 évesen nagyon erősen megtapasztalta, hogy Jézus szereti őt. 1980. június 30-án II. János Pál pápa először látogatott Brazíliába, azon belül Fortalezába, hogy részt vegyen a Nemzeti Eucharisztikus Kongresszuson. A város püspöke a 20 éves Moysést választotta ki, hogy az egyházközség fiataljai nevében ajándékot adjon a pápának. Nem csak átadnia kellett, hanem el is kellett döntenie, hogy mit adjon a Szentatyának: ő úgy döntött, felajánlja, hogy egész életét a fiatalok evangelizációjának szenteli. Át akarta adni nekik, amit ő ingyen kapott. Ez meg is történt 1980. július 9-én, II. János Pál pápa lábainál. Az ifjú Moysés megkapta a pápa áldását és két évvel később letehette közösségének „alapkövét”. A közösség 1982 óta folyamatosan növekszik, hivatalosan 2007-ben hagyta jóvá a Szentszék mint pápai jogú nemzetközi társulatot. Ebben az évben Moysés megismerkedett Erdő Péter bíborossal Brazíliában, akit megragadott a közösség szellemisége, és meghívta őket, hogy telepedjenek le Magyarországon is. „Mindig is bennünk volt az a vágy, az az érzés, hogy ahová az egyház küld, oda mi menjünk. Pontosan ez történt Magyarországgal is” – mondta később Moysés Azevedo.

2020. szeptember 18.: Hit napja. A videóüzenetek küldői: Ägidius J. Zsifkovics, a kismartoni egyházmegye püspöke (Ausztria) és Dr. Mary Healy (USA) teológusprofesszor

Ägidius J. Zsifkovics 1963-ban született Güssingben, horvát nemzetiségű családban. 1987-ben szentelte pappá Stefan Laszlo püspök a kismartoni Szent Márton-székesegyházban. A német, horvát, olasz és angol nyelveken kívül valamelyest magyarul is beszél. Aktívan részt vett a 2004-es mariazelli Népek Zarándoklata és a 2007-es ausztriai pápalátogatás előkészítésében. XVI. Benedek pápa 2010-ben nevezte ki a kismartoni (Eisenstadt) egyházmegye harmadik püspökévé. Felszentelése utáni köszöntőjében anyanyelvükön köszöntötte a Burgerlandban élő magyarokat. Zsifkovics nagy figyelmet fordít a nemzetek közötti párbeszédre. Egy alkalommal úgy fogalmazott: „A kismartoni egyházmegye püspökeként az Ausztriában élő magyarok védnökének tekintem magam, aki hidat épít az osztrák és a magyar katolikus egyház között.”

Dr. Mary Healy a detroit-i Szent Szív Szeminárium bibliatanítója, a Szentírás professzora és a Pápai Bibliai Bizottság tagja. Katolikus, „vasárnapi misés” családban nőtt fel, Istenkapcsolatát egyetemi évei alatt mélyítette el egy karizmatikus közösségnek köszönhetően. Az USÁ-ban és Ausztriában filozófiából és teológiából szerzett diplomát, doktori fokozatát a római Pápai Gergely Egyetemen szerezte biblikus teológiából. Szenvedélyesen tanítja a Bibliát a lectio divina lelkigyakorlat módszerével.

2020. szeptember 19.: Hűség napja. A videóüzenet küldője: Gerald Lacroix bíboros, Québec érseke (Kanada)

Hétgyermekes, szerény kanadai családba született Gérald Lacroix, aki szomorúan nyugtázta, hogy Kanada és a világ egyre kevésbé vallásos. Ezért szerinte nagy szükség van most arra, hogy „kinyissuk az ajtókat és ablakokat és kimenjünk a világba”. Háborús övezetben, a katonai gerillaszervezetek ellenőrzése alatt álló Kolumbiában kilenc éven át szolgálta az Egyházat. Az ottani nehézségekről így vallott: „A plébániához 18 falu tartozott. A legtávolabbit 18 órába telt elérni öszvérháton. Minden este 7 órakor tartottuk a szentmisét. Áram nem volt, gyertyákat használtunk világításra. A templom tele volt gyermekekkel, felnőttekkel, idős emberekkel, akik szomjazták, hogy hallják az Isten szavát, és boldogok voltak attól, hogy együtt imádkozhatunk.” Gerald Lacroix ma már egymillió hívet és 38 plébániát számláló érsekség élén szolgál. Az egyházmegye tagjainak fele nagyvárosokban él, a többi vidéki közösség hatalmas távolságra, több órás autóútra fekszik egymástól. Québec és a vele azonos nevű tartomány is megtapasztalta a súlyos méreteket öltő koronavírusjárványt. Lacroix a karantén legnagyobb szenvedőinek a magányos időseket tartja: „Megdöbbentő hírt közöltek a médiában: az otthonokban élő idősek 90 százalékát senki sem látogatja. Ez elfogadhatatlan a keresztények számára. Segítő kezet kell nyújtanunk az időseknek és sokkal jobban oda kell rájuk figyelnünk. Ez most egy ébresztő számunkra, hogy missziós egyházként szolgáljunk tovább.”

2020. szeptember 20.: Szeretet napja. A videóüzenetek küldői: Jean-Luc Moens, CHARIS, Katolikus Karizmatikus Megújulás Nemzetközi Szolgálata vezetője (Belgium) és Szabó Konstantin görögkatolikus pap (Kárpátalja/Ukrajna)

Jean-Luc Moens 1951-ben született Belgiumban. 1974 óta nős, 7 gyermek édesapja, 11 unokája van. Matematikából doktorált, a keresztség szentségében húszéves kora után részesült.

Karizmatikus közösségben végzett több mint 45 éves munkáját követően, a Ferenc pápa által alapított CHARIS, avagy a Katolikus Karizmatikus Megújulás Nemzetközi Szolgálatának moderátorává választották. Számos evangelizációs és a kereszt lelkiségét tárgyaló témájú könyv szerzője. Jean-Luc Moens úgy véli, hogy az örömhír terjesztése „félelmetes lehet, ezért azt akarjuk, hogy a Szentlélek biztonságot nyújtson nekünk”. Szavai szerint az evangelizáció olyan, mint az ejtőernyőzés: a Lélek a megfelelő időben érkezik, sem előbb, sem később. A megfelelő pillanatban kinyitja az ejtőernyőt és megadja az ajándékot, amely ahhoz szükséges, hogy elérje az ember szívét. A Szentlélek működése észlelhető és nem szabad korlátozni – hangsúlyozza.

Szabó Konstantin görögkatolikus pap mindkét szülői ágon papcsaládból származik. Gyermekkora hasonló volt, mint kortársaié, egy lényeges eltéréssel: az iskolában ateizmusra nevelték a fiatalokat, ő viszont titokban, a négy fal között szüleitől sokat hallott Istenről és a zárt ajtók mögött tartott miséken ministrált. Leérettségizett, két évet szolgált sorkatonaként a szovjet hadseregben Magyarországon, kereskedelmi szakiskolába járt. 1979-ben hazatért, megnősült, Ungváron elkezdődött a civil élete. 1982-ben már családapaként kezdte el teológiai tanulmányait, amivel óriási kockázatot vállalt az egész család. A papcsaládokat a diktatúra évtizedeiben az állambiztonsági szervek szoros megfigyelés alatt tartották. „Volt egy pillanat, egy törés, amikor azt mondtam, hogy nem megy, abbahagyom. Elemér bácsi ekkor küldött egy cédulát: »Kölyök – ez volt a fedőnevem –, vigyázz, ne csapd be az ajtót, mert néha nagyon nehéz kinyitni.« Ez a gondolat örökké megmaradt bennem” – idézte fel a tanulás négy kemény évét később Szabó Konstantin. 1986-ban szentelték pappá, amiről csupán édesanyja és felesége tudott, még két idősebb testvérének sem árulta el. Hasonlóan édesapjához, a Szent Liturgiát az első pár évben még otthon kellett végeznie, rejtegetve a történteket a szomszédok elől. Neki és sorstársainak volt a feladata, hogy Ukrajnában a görögkatolikus egyházat újraépítsék a kommunista diktatúra után. 2003-ban esperesi kinevezést kapott, ám egy infarktus miatt le kellett mondania. Nyugdíjazásáig az ungvári Boldog Romzsa Tódor Hittudományi Szeminárium tanára volt.

Varga Gabriella/NEK