Isten hűsége nagyobb az ember iránt, mint az ember hűtlensége – mondja Tódor Attila az új Emmausz-videóban. A gyulafehérvári kisszeminárium lelkivezetője az ember és Isten hűségének témáját mutatja be a hetente jelentkező online katekézisben, az Emmausz-videósorozat legújabb részében.
Március közepén, a karantén időszak kezdetén egy kérdés fogalmazódott meg bennem, mondja Tódor Attila a videóban: mit üzen nekem, nekünk ezáltal Isten? A kérdésen elmélkedve megfogalmazta önmaga számára, hogy Istennek nagy bizalma van irántunk. Ő hűséges hozzánk. Bízik abban, hogy ki tudunk tartani, végig tudjuk vinni, el tudjuk fogadni és hűséggel meg tudjuk élni ezt az időszakot.
A hűség egy hosszú távú elköteleződés egy másik személy, közösség vagy egy nemes ügy, cél iránt. A görög „pistis” szóból származik, amelynek jelentése megbízhatóság, becsületesség, ígéret, biztosíték, szerződés, letét, oltalom és hit. Egy erkölcsi erény, a kitartás társerénye, ami készségessé tesz arra, hogy minden körülmények között megmaradjunk a jóban. Egy fő érték, ami ragaszkodásra kötelez Isten, a hivatás, a házasság, a haza, a személy, egy feladat vagy más érték iránt. Az ígéret megtartása, igazmondás és az isteni törvény tisztelete.
A hűség az emberi kapcsolatok minden szintjén alapfeltétel. Egyházunk, de az állam is a fontosabb hivatalok betöltése előtt hűségesküt kíván. A hűség nagyon fontos jellemzője a megbízhatóság, a ragaszkodás és a személyes érdekeken túlmutató áldozatvállalás. A mindennapi köznyelvben rendszeresen használt házastársi hűség tartalma szerint a férj és a feleség életük minden területén elkötelezettek, hűségesek és ragaszkodóak egymás iránt. A házasságkötéskor letett ígéretükhöz tartva magukat, halálukig kitartanak a házasság szövetsége mellett és erről folyamatosan biztosítják egymást.
Isten hűséges az emberhez. A Szentírás Istennek az ember iránti magatartását, a szövetséget mindig a hűséggel jellemzi és magasztalja. Isten hűséges hozzánk. Erre fölépíthetjük az életünket is és ráhagyatkozhatunk a megpróbáltatás és a kísértés idején. Isten hűsége az ember iránt nagyobb, mint az ember hűtlensége. Mindig lehetővé teszi, hogy az ember megtérjen. Isten hűsége az alapja az ember Isten iránti hűségének. Isten hűségét szoros egységben kell látnunk irgalmával és igazságosságával. Isten tőlünk is hűséget kíván. Vele szembeni házasságtörésnek számít az idegen istenekhez fordulás és a világ mércéje szerinti élet. Ő hűséges szolgákat keres és választ ki magának.
A hűséges emberek alkotók, eredményesek, képesek méltányosan, igazságosan dolgozni társaikért. Ő megdicséri azt a szolgát, aki az öt talentum mellé másik ötöt gyűjt és azt a szolgát is, aki a kettő mellé még kettőt szerez. Hűségüknek jutalma: „Jól van, te hűséges, derék szolga, a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!” (Mt 25,21). A Szentírásban végigkövethető az az elv, amely szerint a hűséges emberek sikeresebbek, áldottabbak és gazdagabbak lesznek, munkaadóik jobban megbíznak bennük. A hűséges embert előléptetik a munkahelyén, magasabb pozícióba kerül, mert kivívja a körülötte levő emberek bizalmát, sorsa felemelkedés, nem pedig lecsúszás lesz.
Az ember vágyik a hűségre, amikor azonban neki kell tanúsítania hűségét mások iránt, sokszor kudarcot vall. Nagy kitartásra és erőre van szükségünk ahhoz, hogy hűségesek maradjunk Istenhez, társunkhoz, hivatásunkhoz, az adott szóhoz, a munkánkhoz, a hazához, az elveinkhez, mert számtalan ígéretesnek tűnő kísértés nyitja tágra szemünket. Az ember hűtlenségével szemben van valaki, aki állandó biztos pont és akitől hűséget tanulhatunk. Ő az, aki nemcsak okot, de példát is adott arra, hogyan lehet hűségesnek lenni. Isten hűsége abban áll, hogy mindig rajtunk tartja a szemét, gondoskodó szeretetével körülvesz.
Ez alatt nem az értendő, hogy résen áll és alig várja a percet, hogy számonkérjen bennünket, hanem az ajtó, amely felé vezet, folyton nyitva áll, de azonfelül mi döntjük el, hogy belépünk-e rajta vagy sem, válaszolunk-e az ő hűségére vagy sem. Isten választás elé állít: élhetünk a saját erőnkben vagy az ő erejében, a saját terveinkben vagy az ő terveiben, a saját bölcsességünkben vagy az ő bölcsességében. Isten mindenható, nála van minden, megad mindent, amire szükségünk van, mert be tud tölteni, el tud érni, tud velünk beszélni, ha felé fordulunk, tekintetünket rászegezzük és az igazságban bízunk az élet hazugságai helyett. A kiválasztottság Isten dolga, a hűségesség viszont az ember dolga. Ő a teremtés pillanatában a legszebb és legveszélyesebb ajándékot adta nekünk: a szabad akaratot. Eldönthetjük, hogy akarunk-e hűek lenni vagy nem, mert a hűség egy döntés.
