A Péter apostol pünkösdi beszédét hallgató tömeg kérdése: Mit tegyünk, férfiak, testvérek? (ApCsel 2,37), mindig is az emberiség központi kérdései közé tartozott. A kérdésre válaszolva nem csupán a külső cselekvést kell szem előtt tartanunk, hanem a belső lelkületet is, hiszen a kérdés csak azokra a cselekedetekre vonatkozik, amelyekben a jó és a rossz szerepet játszik.
A keresztény erkölcstan, illetve az erkölcsteológia erre a kérdésre kíván válaszolni, miközben mércéje, központja és célja Jézus Krisztus. A keresztény életeszményt kell bemutatnia, hogy miként változtatja meg életünket az Isten által felajánlott szeretetre adott emberi válaszunkban az, hogy Krisztushoz tartozunk. Általános meghatározásként tehát azt mondhatjuk, hogy a teológiának az a része, amely a szabad emberi cselekvéssel foglalkozik a kinyilatkoztatás fényében.
Közelebb hozni a teológiát, ez a célja sorozatunknak, amelyben egy éven keresztül minden hónapban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karával együttműködésben bemutatunk egy erdélyi és egy nemzetközi teológust, valamint a teológia egy tudományágát.
Az erkölcsteológiát hagyományosan általános és speciális részekre szokás felosztani. Az általános rész feladata, hogy az erkölcsteológia történetét, bibliai alapjait, az erkölcsi cselekvés normáit, a törvényt és a lelkiismeretet; továbbá az erkölcsi elvárásra adott választ, az erényeket és a bűnöket; végső soron a speciális etikai problémák mélyén meghúzódó alapvető erkölcsi elveket és összefüggéseket kutassa és az erkölcsi alapfogalmakat tisztázza.
A speciális erkölcsteológia a konkrétan felmerülő erkölcsi kérdésekre keresi a választ. Ilyenek a géntechnika kérdései, a mesterséges megtermékenyítés, a klónozás, a nemiség, a házasság és válás, az abortusz, a homoszexualitás, egészség és betegség, eutanázia, illetve hasonló, az élettel kapcsolatos kérdések.
Gyakorlati, de nem könnyű teológiai tudomány, mert az erkölcsteológusnak a morálfilozófia mellett minden emberrel kapcsolatos tudományt segédtudományként kell használnia, ha nem akar a felmerülő kérdésekre életidegen válaszokat adni. Mondhatnánk azt is, hogy az erkölcsteológusnak polihisztornak kell lennie. Próbálkozunk, mert Pállal tudjuk: Krisztus szeretete sürget minket (2 Kor 5,14).
Holló László
[…] erkölcs- vagy másképpen morálteológia néhány héttel ezelőtt már részletesen bemutatásra került Holló László tanár úr által. A következőkben a speciális részének néhány sajátos, az […]