- Isten kinyilatkoztatta önmagát. A kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy Isten föltárta önmagát. Isten az ő Fia által, a Szentlélek erejében föltárta azt, hogy milyen az ő benső élete.
- Isten nem csupán információkat közölt, „posztolt” önmagáról, hanem ezzel együtt megosztotta velünk az ő benső isteni életét, azért, hogy életünk legyen benne. Isten tehát nem kevesebbet adott nekünk, mint az ő életét.
- Életet csak az tud adni, akinek élete van önmagában, aki maga az élet. Mi emberek, csak akkor tudjuk tovább adni az isteni életet, ha benne élünk, mozgunk és vagyunk. A mondás is azt tartja, hogy „mindenki azt adja tovább, amije van”.
- Az isteni élet a miénk, de csak úgy, mint ajándék. Az ajándékozója pedig nem más, mint maga az Isten. Jó megajándékozottnak lenni, képesnek lenni arra, hogy az ajándékot elfogadjuk, befogadjuk.
- Isteni élet… örök élet. Azért örök élet, mert ha megmaradunk benne, akkor sohasem veszítjük el. Megmarad örökre, mert Isten örök, s a benne való élet is örök. Nem a semmibe hullunk tehát, hanem Isten örök ölelésébe.
- Isten kinyilatkoztatta önmagát, vagyis föltárta az ő benső isteni életét. Az lépett oda hozzám, aki kiszakít önmagamból. Ő hoz létre bennem valami újat és nem én. Ez a valami új nem az enyém, hanem az övé, mint ahogy én sem vagyok a magamé, hanem az övé.
- Isten teljesen föltárta önmagát az ő Fia által. Tehát a kinyilatkoztatás központjában Krisztus emberré levése, az ő szenvedése, kereszthalála és föltámadása van. Mi pedig a keresztségben Krisztussal meghaltunk, hogy Krisztussal új életre támadjunk. S ebben az új életben a Lélek kenete által erősödünk meg…
Fr. Laczkó-Dávid Anaklét OFM
