2019. június 7., péntek

0
1009

EVANGÉLIUM

Amikor (feltámadása után egy alkalommal) Jézus megjelent tanítványainak és velük étkezett, megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Péter így szólt: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek.” Erre Jézus azt mondta neki: „Legeltesd bárányaimat!”
Aztán újra megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz te engem?” Ő azt felelte: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat!”
Majd harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz engem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: „Szeretsz engem?”, és ezt válaszolta: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!” Jézus pedig ismét ezt mondta: „Legeltesd juhaimat!
Bizony, bizony, mondom neked: Amikor még fiatal voltál, felövezted magad, és oda mentél, ahová akartál. De ha megöregszel, kiterjeszted karjaidat. Más fog felövezni téged, és oda visz, ahova nem akarod.” Azt jelezte e szavakkal, hogy (Péter) milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. Azután még hozzátette: „Kövess engem!”
(Jn 21,15-19)

A mai evangélium először a személyes életdöntéseink sikertelenségének gyógyítására reflektál. Péter, miután háromszor tagadja meg Jézust, háromszor mondhatja, hogy szereti és életét csakis vele akarja élni. Nincs az a szeretetlenség, amit Isten ne tudna igazi szeretetté formálni, alakítani. A krisztusi megbocsájtás felszabadító, nem csak levegővétel, hanem az életben való felszabadulás és elköteleződés. Péter megbízatása azt is jelzi, hogy Jézusnak gondja van az alakuló közösségre, egyházra. Ez ma sincs másként, meg kell tapasztalnunk, hogy Neki ma is gondja van közösségeinkre, egyéni és személyes élettörténetünkre. Aztán a harmadik nagyszerű gondolata az örömhírnek, hogy Jézus, mielőtt a küldetést valakire rábízná, a szeretet megnyilvánulását akarja sejtetni. Minden átalakítható, csak az élet lépését kell megtennünk. Legyen ebben is növekedés!

Csíki Szabolcs segédlelkész

MEGOSZTÁS