Ferenc pápa Balázsfalván: ez a térség nagyon jól ismeri az emberi szenvedést

Hét vértanú görögkatolikus püspököt avatott boldoggá Ferenc pápa Balázsfalván június 2-án. Különös kitüntetés ez a helyi görögkatolikus egyház számára. Romániában a kommunista rezsim, berendezkedése után, betiltotta a görögkatolikus egyházat, amelynek hét püspökét 1948-ban tartóztatták le.

Ferenc pápa homíliájában kiemelte: „Ez a térség nagyon jól ismeri mit jelent az emberek szenvedése akkor, amikor az ideológia vagy a rezsim súlya erősebb az életnél és mindenek fölé helyezi magát, az emberek és az élet fölé; amikor a döntéshozatal, a szabadság és a kreativitás tereit leszűkítik és gyakorlatilag kiiktatják (Laudato Si’, 108). Ti szenvedtetek azok miatt a tettek és beszédek miatt, amelyeket az ellehetetlenítésre alapoztak, és amelyek odáig fajultak, hogy tönkretették és kiutasították mindazokat, akik nem tudták megvédeni magukat, és elhallgattatták a disszonáns hangokat. Emlékezetünkben van ma különösképpen a hét görögkatolikus püspök, akiket ma boldoggá avatunk. Ők a rezsim heves üldöztetése közepette hitükről és a népük iránti példás szeretetükről tettek tanúságot. Nagy bátorsággal és lelki erővel vállalták a nehéz börtönt és minden kegyetlenséget, mintsem hogy megtagadják hitüket és szeretett egyházukhoz való tartozásukat. Ezek a pásztorok, a hit vértanúi, visszaszerezték és a népre hagyományozták azt a drága örökséget, amelyet két szóval tudunk összefoglalni: szabadság és könyörületesség.”

A kommunista hatalom és a hatalommal együttműködő román ortodox egyház arra törekedett 1948-tól, hogy utóbbiba beolvassza a görögkatolikusokat, s megnyerje magának a püspököket is azáltal, hogy különleges méltóságokat kínáltak fel nekik, ha szakítanak Rómával. A püspökök visszautasították a felkínált lehetőségeket, inkább a börtönt választották. Iuliu Hossu püspök ekképp fogalmazott: „A hitünk az életünk!” A hét boldog, mártír püspök életútjáról olvashatnak az alábbiakban:

Valeriu Traian Ferențiu (1875–1952) a nagyváradi görögkatolikus egyházmegye püspöke volt 1922 és 1952 között. Resicabányán született, görögkatolikus papi családban, 1875. április 25-én. 1898. szeptember 28-án szentelték pappá, a papszentelést követően pedig Bécsben folytatta teológiai tanulmányait. A lugosi görögkatolikus püspökségen több tisztséget is betöltött, amikor 1912-ben, 37 éves korában lugosi püspöki kinevezést kapott. 1922. február 25-én áthelyezték a nagyváradi püspöki székbe. 1948. október 28-án tartóztatták le, és az argeși Dragoslavele nevű helységbe internálták, innen, mivel nem akart áttérni az ortodox vallásra, 1949 februárjában a Căldărușani-i kolostorba internálták. A hírhedt máramarosszigeti börtönbe 1950-ben vitték át, és itt a nehéz börtön következtében két évvel később, 1952. július 11-én meghalt.

Vasile Aftenie (1899–1950) Bukarestben, Balázsfalván és Rómában tanult. Doktorátust szerzett filozófiából és teológiából, majd 1925-ben visszatért Romániába. Balázsfalván és Bukarestben tevékenykedett papként, majd 1940-ben püspöki kinevezést kapott, a Gyulafehérvári és Fogarasi görögkatolikus egyházmegye segédpüspöke lett. Őt is 1948-ban tartóztatták le, október 28-29 éjjelén, és a többi püspökkel együtt Dragoslavelébe vitték, majd a börtönné alakított Căldărușani-i kolostorba, miután tíz hónapig kínozták a belügy bukaresti központjának pincéinek hírhedt fegyházaiban. Miután elutasította, hogy ortodox metropolita legyen, a Văcărești-i börtönben belehalt a bántalmazásokba 1950. május 10-én.

Ioan Suciu (1907–1953) Rómában tanult, onnan tért vissza 1931-ben, amikor pappá szentelték. Segédpüspöke lett a nagyváradi görögkatolikus egyházmegyének 1940-ben, 1947-ben pedig apostoli adminisztrátora a Gyulafehérvári és Fogarasi görögkatolikus egyházmegyének. 1948-ban letartóztatták, 1953-ban halt meg a máramarosszigeti börtönben, sírja ismeretlen.

Alexandru Rusu (1884–1963) 1931-től a máramarosi görögkatolikus egyházmegye első püspöke, majd 1946-tól a romániai görögkatolikus egyház metropolitája volt. Besztercén, Marosvásárhelyen, Balázsfalván és Budapesten tanult, itt szerzett doktorátust. 1948-ban tartóztatták le őt is, megjárta a kommunista börtönöket, míg végül a szamosújvári börtönbe került, ahol veseproblémái jelentkeztek. Iuliu Hossu és Ioan Bălan életben maradt püspökökkel együtt a börtönből a földalatti görögkatolikus egyházat akarta megszervezni, hazaárulással vádolták, életfogytiglant kapott. 1963. május 9-én halt meg a kínzások következtében, a szamosújvári börtönben.

Ioan Bălan (1880–1959) Tövisen született, Budapesten és Bécsben tanult teológiát, pappá 1903-ban szentelték. 1936-ban lett lugosi püspök, miután Alexandru Nicolescu gyulafehérvári és fogarasi metropolita lett. 1948-ban tartóztatták le, több börtönben is járt: Dragoslavele, Căldărușani, Máramaorossziget, Curtea de Argeș, Ciorogărla. Itt betegedett meg az embertelen körülmények között, Bukarestbe szállították, ott halt meg 1959. augusztus 4-én. Sosem ítélték el, nem is volt pere.

Tit Liviu Chinezu (1904–1955) egy Maros megyei papcsaládba született, Rómában tanult, ott szerzett doktorátust 1930-ban. Balázsfalván tanított a teológián, majd ennek rektora volt, míg nem került Bukarestbe főesperesnek. 1948-ban vitték el őt is a többi görögkatolikus püspökkel és 25 pappal együtt. Titokban szentelték püspökké, a Căldărușani-i börtönben 1949. december 24-25-én. Sosem volt pere, sem ítélete. Máramarosszigeten, a börtönben fagyott meg.

Iuliu Hossu (1885–1970) Kolozsváron, Budapesten, Bécsben és Rómában tanult, ott szerzett doktorátust filozófiából és teológiából. XV. Benedek pápa szentelte püspökké, a szamosújvári egyházmegye részére 1917. december 4-én. Püspöksége alatt alakult át egyházmegyéje és vette fel a Kolozsvár-Szamosújvári Görögkatolikus Püspökség nevet, az új püspöki székhely pedig Kolozsvár lett. VI. Pál pápa titokban bíborosi kalappal tüntette ki 1969-ben. 1948. október 28-án fogták el, 1964-ig a dragoslavelei, a máramarosszigeti és a szamosújvári börtönökben tartották fogva. Szabadulása után kényszerlakhelyen élt Bukarest mellett 1970-ig.

A hét új vértanú püspök ünnepe a görögkatolikus kalendáriumban boldoggá avatásuk napjára, június 2-ára kerül.