Prófétai-e még ma a szerzetesi élet?

0
1810

Október 22-26. között ülésezett a Romániai Rendfőnöknői Konferencia (CRSM) Kolozsváron, és ahogy ez már közel 6 éve történik a képzési napját megnyitotta a Romániai Férfi Rendfőnökök Konferenciája számára is. Az együtt kiválasztott téma erre az évre a szerzetesi élet profetikus mivolta, amely egy három éves tematikus irányba illeszkedik be. A fiatalokról szóló püspöki szinódusra való készülettel egybehangzóan a 3 év kerettörténete a gazdag ifjúról szóló evangéliumi történet. A képzési nap meghívott előadója Francesca Partillo nővér (Szent Pál Leányai Kongregáció, Róma) arra biztatta a résztvevő szerzeteseket és szerzetesnőket, hogy kérdezzék meg önmaguktól, prófétai-e még ma a szerzetesi életük. Ehhez azonban szükséges, hogy felelevenítsük a prófétaság meghatározását. A prófétai attitűd az a képesség, hogy a halált, a szegénységet, a sikertelenséget, megvetést, elárulást, peremre szorítást magunkhoz öleljük. Bizonyára ez a fajta prófétaság ijesztő és elrettentő, de ebben állt a názáreti Jézus prófétasága. A jézusi prófétaság a kereszt prófétasága. Az evangéliumi radikalizmusra mindenki megvan hívva, de szerzetesek különleges meghívása a prófétai létmódra szól.

Ahogyan a kereszt a periférián helyezkedik el, úgy a szerzetesi életnek is ezt kell követnie, a mai szerzetesség arra hívatott, hogy kilépjen a komfortzónából és a mai idők peremvidékére vigye el az örömhírt. Gyakran foglyaivá válunk saját idealizmusunknak és „szép szavainknak”, de a prófétaságra szóló meghívásunk kizökkent ebből és a valóság hétköznapiságára hívja fel a figyelmünket. Ma és itt Romániában élő szerzetesekként arra szeretnénk törekedni, hogy hagyjuk, hogy a valóság és az emberi élet mélységei megérintsenek minket.

Ha a statisztikai eredményeket nézzük, azok nem annyira biztatóak, hiszen nagyon kis létszámban történnek ma a rendbe való belépések, és az onnan való kilépések száma is jelentős, de ha a prófétai dimenziót tartjuk szem előtt, azt látjuk, hogy az prófétaság mindig kis létszámot jelentett. A nagy projektek ideje talán ma már lejárt, és arra van szükség most, hogy jelen legyünk új területeken, ott ahol az embereknek meghallgatásra és bátorításra van szükségük.

A szerzetesi élet prófétai mivolta a fogadalmak visszavonhatatlanságában áll és hitelességünket csak az Ige szüntelen hallgatása biztosíthatja, hiszen a szerzetesi élet az Ige meghallásából született. Önvizsgálatra kötelezzük el magunkat és arra, hogy házaink a hivatásoknak egyfajta „laboratóriumai” legyenek, ahol nemcsak a fiatalok, de minden ember a csend gyógyító érintésében meghallhatja az Igét.

Az általános gyűlés keretén belül úgy a női, mint a férfi konferencia megválasztotta új vezetőségét a következő három évre.

A női konferencia (CRSM) vezetősége:

Elnök : Patricia Rediu CJ; Alelnök: Teodorina Birtoc CMD; Tanácstagok: Viviana Radu SP, Marcela Runcan OSBM, Regina Horvat SCMP. Az általános titkár, Homa Ildikó SSS és az ökonómus, Varvara Acatrinei CJ megmaradtak eddigi tisztségükben.

A férfi konferencia (CRSM) vezetősége:

Elnök: Lucian Dumea OFMCap; Alelnök: Marius Taloș SJ; Tanácstagok: Mihai Augustin Folner OC, Antonio Prestipino OCD.

A mai idők egy sokkal szorosabb együttműködést kérnek tőlünk, a különböző karizmákkal rendelkező szerzetesi közösségektől. A CRSM és CSMR egy olyan közös fórumot képviselnek amelyet a dialógus, az együttműködés, az egyszerűség és az ajándékok megosztása jellemez és nem a versengés és konkurencia. Ennek előmozdításáért mi, szerzetesek és szerzetesnők mindannyian egyénileg és közösségileg is felelősek vagyunk.

Homa Ildikó SSS