A pápa hétfőn reggel fél 10-kor érkezett meg a Franciaország északkeleti részén, a német, illetve a luxemburgi határ közelében fekvő Metz város Robert Schuman nevét viselő modern kongresszusi központjába, ahol először a különböző vallások képviselőivel találkozott.
A pápa kedves barátokként köszöntötte a találkozó résztvevőit, kifejezve örömét és lelki felelősségének tudatát, hogy itt lehet közöttük Metz városában, abban a kongresszusi központban, amely Robert Schuman nevét viseli. Az Európai Unió egyik alapító atyja erős hite révén képes volt a régi törésvonalakat egész Európa számára a remény hídjaivá alakítani. Példáját követve, mint vallásos férfiak és nők, közösen tanúskodjunk arról, hogy az országhatárokon túl is mindig lehetséges a béke építése – buzdított rá Leó pápa.
A párbeszéd célja a barátság és a béke megteremtése
Utalt elődje, Ferenc pápa „Fratelli tutti”, „Mindnyájan testvérek” k. enciklikájára, miszerint „A különböző vallású emberek közötti párbeszéd” célja „a barátság és a béke megteremtése” (Fratelli tutti enciklika, 271.). Szent II. János Pál pápa a párbeszédet az emberi természet szerves részének tekintette (vö. Üzenet a Béke Világnapjára, 2001. január 1., 10.). Paul Ricœur (XX. századi francia filozófus) szerint pedig az út, amelyen keresztül a különbözőségeket ígéretként ismerjük fel, a találkozás művészete, amelyre nagy szüksége van világunknak.
Isten nevében nem lehet megsérteni az emberi méltóságot
Leó pápa hangsúlyozta, hogy soha nem lehet Isten nevére hivatkozva igazolni az erőszakot, az elnyomást, nem lehet Isten nevében megsérteni az emberi méltóságot. A különböző vallások képviselőinek kötelessége, hogy mindig a szívek és a szavak lefegyverzésére buzdítsanak. Ha a vallási hagyományok gazdagsága elsősorban a béke és a testvériség szolgálatában nyilvánul meg, akkor ez kifejeződik az élet védelmére irányuló képességükben is. Egy civilizáció nagysága nem anyagi sikereitől függ, hanem attól, hogy hogyan védi az embert. A vallások az élet őrzői, megerősítik szent értékét. Termékenységük abban nyilvánul meg, hogy szeretettel állnak a legsebezhetőbb és leggyengébb személyek mellett. Az életet akkor szolgáljuk, ha gondoskodással, jelenléttel és gyengédséggel vesszük körül, különösen a megpróbáltatások idején, egészen az élet végéig. „Nekünk, akik nyitottak vagyunk a transzcendenciára, az a feladatunk, hogy szilárd támaszpontokat nyújtsunk, különösen a fiataloknak, egy olyan közösség felépítése érdekében, amely tiszteli és értékeli minden emberi személy méltóságát” – fejtette ki a szentatya a vallásközi találkozó résztvevőihez intézett beszédében.
A különböző vallások hívei éljenek Isten gyermekeiként és egymás testvéreiként
„Az egyház mindazokat útitársainak tekinti, akik őszintén keresik az igazságot, a jóságot és a szépséget” (Magnifica humanitas enciklika, 23.) – idézett a pápa Magnifica humanitas k. enciklikájából, majd megköszönve a különböző vallási hagyományok képviselőinek jelenlétét, a következő kívánsággal zárta beszédét: „Isten végtelen jósága és bölcsessége kísérjen minket, és tanítson meg arra, hogy egyre inkább az Ő gyermekeiként, valamint egymás testvéreiként éljünk. És így a béke építői és annak a reménynek a tanúi lehessünk, amely folytonosan növekedik világunkban”.
Itt jegyezzük meg, hogy Robert Schuman (1886-1963) boldoggá avatási eljárása 2004-ben került a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja (ma a Szentek Ügyei Dikasztérium) elé. Ferenc pápa 2021-ben jóvá hagyta a mélyen vallásos francia katolikus politikus hősies erényeit elismerő dekrétum közzétételét és ezzel Robert Schumant tiszteletreméltónak nyilvánította.
Forrás: Vertse Márta / Vatican News
