A beneventói asszony meggyógyítása az Assisi Szent Ferenc-bazilika felsőtemplomában található Szent Ferenc élete freskósorozat egyik legérdekesebb részlete a ciklus utolsó darabjaival együtt. A sorozat utolsó képei olyan eseményeket mutatnak be, amelyek Szent Ferenc halálát és szentté avatását követően zajlottak. A csodákat Szent Bonaventúra a Legenda Major nevű életrajzában rögzítette.
A történet szerint egy beneventói asszony, aki mély tiszteletet mutatott Szent Ferenc iránt, meghalt anélkül, hogy meggyónhatta volna egy súlyos bűnét. Az elhunyt felett rokonok és papok virrasztottak, amikor Szent Ferenc közbenjárására az asszony lelke egy rövid időre visszatérhetett a testébe, így megvallhatta egyik jelenlévő papnak bűneit, föloldozást nyerve alóluk.
Szerkezetileg a festményt egy belső tér dominálja. A kép jobb oldalán az ágyban felülő asszony látható gyónás közben. Mellette áll a megdöbbent pap, körülötte a gyászolók. A kép felső részén egy angyal fedezhető fel, aki éppen elüldözi a gonosz lelket.
Összességében a freskósorozat huszonhetedik jelenete a késő középkori toszkán gótika és a kibontakozó korai reneszánsz realizmusának határvonalán helyezkedik el. Míg a történetmesélés közvetlensége és a belső tér ábrázolása a Giotto által elindított új, művészeti utat követi, a figurák törékeny eleganciája, a gótikus építészeti részletek finomsága és a megnyújtott alakok már Szent Cecília Mesterének egyedi, udvariasabb és dekoratívabb stílusát dicsérik.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
