Szeptember végén, három nap csak a meséről szólt a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A magyar népmese napja apropóján a mese, a meseolvasás fontosságáról beszélgettünk tanítónővel és könyvtárossal. Mindannyian a népmese elengedhetetlen szükségességét emelték ki.
A magyar népmese a nemzeti identitásunk és kulturális örökségünk alapköve, amely évszázadok kollektív bölcsességét és értékrendjét őrzi. Fontossága abban rejlik, hogy a szórakoztatáson túl univerzális erkölcsi iránytűt ad: a legkisebb királyfi vagy a szegénylegény útja megmutatja, hogy a kitartás, a becsület és a jóság végül elnyeri méltó jutalmát, míg a kapzsiság és a gonoszság elbukik.
Mélyen gyökerező magyar jelképek és motívumok
„A mese, mint műfaj, nagyon sok bölcsességet, üzenetet hordoz. Olyan gazdag mesekincse van a magyarságnak, amit kötelességünk továbbadni a gyerekeknek. Most is jelennek meg mesék, de az a bölcsesség, ami a magyar népmesékben van, nem jelenik meg az egyszerű, kicsi, majdhogynem gügye történetecskékben. A népmese talán attól is idegen a mai gyerekeknek, mert nem értik, de ha tudatosítjuk a gyerekekben ezeket az üzeneteket, az fel tudja tarisznyálni, és igenis a legkisebb lehet a legnagyobb, a szegény emberből lehet király, és hogy mi kell hozzá: jóság, bátorság, figyelmesség. Nem telefont simogatnak a mese hősei, hanem elindulnak, onnan, ahol épp tartanak, és a lehetőségeket használják ki, megküzdenek, hogy elérjék a céljaikat. A gyerekek is nap mint nap találkoznak feladatokkal, amiket meg kell oldaniuk” – hívta fel a népmese fontosságára a figyelmet Vincze Csilla könyvtárigazgató.
A népmesék, a történetek sajátos, mélyen gyökerező magyar jelképeket és motívumokat is hordoznak. A mesék nemcsak a magyar nyelv gazdagságát és ízes kifejezésmódját adják át generációról generációra, hanem fejlesztik a képzelőerőt, és olyan érzelmi biztonságot nyújtanak, amely segít feldolgozni a mindennapi élet nehézségeit is.
A magyar népmese napja
Benedek Elek születésnapja, szeptember 30. a magyar népmese napja, a könyvtár egyik legrégebbi és leglátogatottabb rendezvénye. Több mint ötszázötven óvodás és kisiskolás ismerkedett a népmesékkel, és százhúsz gyerek készített képregényt az adott mese alapján a felhívásukra, melyeket kiállítottak és díjaztak. „A gyerekeknek nagyon fontos a meseolvasás, és harmadikosokat tanító tanítóként elmondhatom, nagyon szeretik a meséket, rengeteget tanulnak belőle, amit a hétköznapokban fel tudnak használni. A meghirdetett képregénypályázatra is örömmel, a teljes osztálylétszámmal neveztünk be. A könyvtár bármilyen rendezvénnyel szólít, igyekszünk részt venni, a gyerekek szeretik a népmeséket, szívesen járnak a könyvtárba” – fogalmazott Eigel Katalin tanítónő.
Útravalóul: Péter és Pál
A Vargyas Mónika és Diószegi Orsolya gyerekkönyvtárosoktól megtudtuk, a csoportosan érkező gyerekek Benedek Elek életútjával, népmesék születésével, a mesékben megjelenő számok, helyszínek jelentőségével is megismerkedhetnek. Továbbá a mesehősök szorgalmas, bátor, kitartó munkájával is szembesülnek a beszélgetés kapcsán. A meseolvasást, mesehallgatást követően pedig mindenki egy mesét kap ajándékba, idén a Péter és Pál című mesével gazdagodtak a gyerekek.
Az írás megjelent a Vasárnap 2026/41. számában.
