2026 szeptemberétől jelentős változások lépnek életbe a romániai oktatásban. Az új tantervek szerint kezdik meg tanulmányaikat azok a diákok, akik idén lépnek kilencedik osztályba, miközben az elemi és általános iskolákban országos értékelési standardokat vezetnek be. A reformok célja, hogy az oktatás jobban alkalmazkodjon a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez és a 21. század kihívásaihoz.
Rugalmasabb tanulási utak és megújuló érettségi
Az új líceumi kerettantervek egyik legfontosabb újdonsága, hogy nagyobb hangsúlyt kap a személyre szabott tanulás. A hagyományos, mindenki számára azonos tananyag mellett a diákoknak lehetőségük lesz olyan tantárgyakat is választani, amelyek közelebb állnak érdeklődési körükhöz vagy jövőbeli terveikhez. Az oktatás három pillérre épül: az általános műveltséget biztosító közös törzsanyagra, a választott profilhoz kapcsolódó szaktárgyakra, valamint az iskola kínálatából választható tantárgyakra.
Ez utóbbi elem különösen fontos változást jelent. Az iskolák olyan opcionális tárgyakat kínálhatnak, amelyek elmélyítik egy-egy tantárgy ismereteit, új területeket nyitnak meg a diákok előtt, vagy több tudományágat kapcsolnak össze. A rendszer nagyobb rugalmasságot biztosít, és lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók saját érdeklődésüknek megfelelően alakítsák tanulmányaik egy részét.
Az új tantervekhez igazodva az érettségi vizsga szerkezete is átalakul. A 2026 őszén kilencedik osztályt kezdő diákok már a 2030-as, új rendszerű érettségin adnak számot tudásukról. Az elképzelés szerint a vizsgarendszer jobban figyelembe veszi majd a különböző profilok és szakirányok sajátosságait, miközben több választási lehetőséget kínál a tanulóknak.
A magyar tannyelvű iskolák diákjai továbbra is román nyelv és irodalomból, valamint magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak, emellett profiljukhoz és szakirányukhoz kapcsolódó kötelező tantárgyakból is érettségiznek.
Külön figyelmet érdemel, hogy a vallás először jelenik meg a választható érettségi tantárgyak között. A társadalomtudományi és filológia szakos diákok a második differenciált írásbeli vizsgán választhatják a vallást, de a profilok közötti átjárhatóságot szolgáló új, alapkompetenciákat mérő F próbán is szerepel a választható tantárgyak listáján. Ez azt jelenti, hogy azok a tanulók, akik érdeklődnek a vallási, etikai vagy teológiai kérdések iránt, tudásukat immár érettségi vizsgán is bizonyíthatják. A rendelet a felekezeti líceumok számára is részletesen meghatározza a szakirányos vizsgatárgyakat. A római katolikus, református, unitárius, görögkatolikus és más teológiai szakokon tanulók bibliaismeretből, egyháztörténetből, katekizmusból vagy más szaktantárgyakból vizsgázhatnak, a képzés sajátosságainak megfelelően. A magyar nyelvű római katolikus teológiai osztályokban például a bibliai tanulmányok mellett erkölcsteológia vagy fundamentális teológia szerepel a választható tárgyak között.
A tantervi és vizsgarendszeri változások mellett szeptembertől életbe lépnek az országos értékelési standardok is az elemi és általános iskolákban. Ezek nem új tantárgyakat vagy új vizsgákat jelentenek, hanem olyan egységes követelményrendszert, amely meghatározza, hogy egy adott évfolyamon és tantárgyból milyen tudásszintet várnak el a diákoktól. Az új standardok célja, hogy az ország különböző iskoláiban tanuló gyermekeket azonos szempontok alapján értékeljék, ezáltal csökkentve az iskolák és régiók közötti eltéréseket.
A hangsúly egyre inkább a kompetenciák fejlesztésére és mérésére kerül. Az értékelés nem csupán azt vizsgálja majd, mennyi információt tud visszaadni a tanuló, hanem azt is, hogy képes-e alkalmazni tudását, problémákat megoldani, érvelni vagy összefüggéseket felismerni.
Az olvasói tapasztalattól a műértelmező műhelyig – megújul a magyar nyelv és irodalom oktatása
A szeptembertől érvénybe lépő változásokról dr. Váradi Izabellával, az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ tanácsosával beszélgettünk, aki részletesen ismertette az új középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterv szemléletét, felépítését és célkitűzéseit.
Mint fogalmazott, a szeptembertől érvénybe lépő Magyar nyelv és irodalom tantervnek több változata van: a reál osztályokba, szakközépiskolákba, sport- és művészeti osztályokba járó diákok a közös törzsanyagot tanulmányozzák, ez a humán, a pedagógiai és a teológiai osztályokban kiegészül a szakspecifikus curriculummal. Három felekezet teológiai osztályaiba járó diákjai számára külön tanterv készült, amely IX. osztályban a bibliai alaptörténetek irodalmi feldolgozásainak tanulmányozását tartalmazza. Hozzátette: a magyar tanterv, amely így összesen 18 dokumentumból áll, a BBTE Bölcsészettudományi Kara magyar intézeteinek munkacsoportja által javasolt középiskolai tanterv koncepciójavaslatára épül, és egy, még 2021-ben kinevezett, gyakorló középiskolai és egyetemi tanárokból álló szerzői csoport munkája.
Dr. Váradi Izabella emlékeztetett arra is, hogy a 2017-től érvényben levő új V−VIII. osztályos tanterv szerves folytatásaként elképzelt középiskolás curriculum öt éve várat magára, megírását késleltette az országosan érvényes kerettanterv többszöri elakadása. A kényszerű késlekedés azonban – mint mondta – nem telt hasztalan: a munkacsoport négy olyan módszertani útmutatóval segítette a magyartanárok munkáját, ami hidat képezett a korábbi és az új szemlélet között, segített a módszertani megújulásban, és támogatta az érettségi vizsgára való felkészülést. A tanterv létrejöttét így nemcsak az egyetemi kollégák egységes koncepciójavaslata, hanem szakmai anyagok tanulmányozása, hosszas kutatások, továbbképzések segítették.
A tanterv – hangsúlyozta a szakember – az irodalomnak mint nyelvi művészetnek az olvasói tapasztalatát helyezi középpontba, ugyanakkor felkészíti a diákokat a pontos önkifejezésre, a párbeszédre és a nyilvánosság előtti különféle beszéd- és írásmódokra. Számol a 21. század kihívásaival: azzal, hogy a diákok egyre kevesebbet olvasnak, hogy csökken a koncentráció ideje, hogy megváltoztak az olvasói szokások, hogy egyre nagyobb teret hódít a digitális információ, hogy a közgondolkodásban vita zajlik klasszikus művek jelentőségével kapcsolatban – és megpróbál ezekre a kihívásokra válaszokat keresni, megoldásokat kínálni.
Mint rámutatott, az, hogy gazdag műlista áll a tanárok rendelkezésére, mely tematikus elrendezésben a klasszikus és kortárs művek egymás mellett olvasását is lehetővé teszi, kiegészítve világirodalmi és társművészeti (színház, balett, opera, film, animáció, klasszikus és popzene, a képzőművészet különböző műfajai) alkotásokkal, dokumentumszövegekkel, tudományos szövegekkel, és amelyek közül a pedagógusok az osztályok típusához, adottságaihoz, a diákok érdeklődéséhez és nyelvállapotához igazíthatják a műválasztást, továbbra is nagy szabadságot ad a tanároknak abban, hogy alkotó részesei lehessenek ennek a koncepciónak. Ugyanakkor a fejlesztendő kompetenciák, az ehhez társuló kimeneti követelmények, az egységes minimális követelményrendszer lehetővé teszi, hogy az érettségi vizsga kiszámítható és biztonságosan teljesíthető legyen úgy, hogy a bemagolt műértelmezésekre, az unalomig oldott gyakorlótételekre már ne legyen szükség. A műválasztás szabadsága teszi lehetővé azt is, hogy bár a tanterv több, különböző típusú osztály számára egységes, mégis differenciált lehet a tananyag.
A koncepció támogatja azt, hogy a diákok a művekkel kapcsolatban önálló gondolatokat fogalmazzanak meg, és négy éven keresztül fejleszti a műértelmezés megírásának technikáját – mondta. Újdonság a módszereiben is eltérő Műértelmező műhely gyakorlata, amely azt feltételezi, hogy évente négy olyan közös, tanári irányítással vezetett értelmezési gyakorlat jön létre, mely több, különböző korokban íródott szépirodalmi alkotás vagy szövegrészlet értelmezésére épül. IX. osztályban a Tanítás, tanulás, a Transzcendens és világi szerelem, az Otthonosság és idegenségérzet és a Hűség és hősiesség (A tatárjárás, a török világ és a kuruc kor emlékezete) témakörét járják körül a diákok irodalmi művek megismerése által.
A tantervi szemléletváltással egy időben változnak a pedagógusszerepek is – emelte ki dr. Váradi Izabella. A tanár feladata nem elsődlegesen a magyarázat és a „megértetés” – hiszen a tanulók számára ez a passzív tudomásulvétel feladatát írja elő –, hanem a tanulóknak a mű megértésébe való bevonása, beavatása. A tanterv sikere nagyban múlik rajtuk, annak ugyanis nem papíron kell jól festenie; egy tanterv akkor jó, ha szemlélete megmutatkozik az osztálytermi tevékenységen.
Az előttünk álló változások közös célja, hogy az iskola ne csupán ismereteket közvetítsen, hanem segítse a fiatalokat saját képességeik felismerésében és kibontakoztatásában. Az új tantervek, a rugalmasabb érettségi rendszer és az egységes értékelési standardok egyaránt azt szolgálják, hogy a tanulás közelebb kerüljön a diákok valós igényeihez, miközben felkészíti őket a továbbtanulásra és a gyorsan változó társadalmi környezet kihívásaira.
Az írás megjelent a Vasárnap hetilap 2026/36. számában.
