A sport, a közösség és az egység fontossága állt a Temesi Főesperesség fiataljainak Berestyén megszervezett találkozójának középpontjában. A nap mottója: „A sport megtanít bennünket a csapatmunka és az egység fontosságára egy közös cél elérésében. Lényeges, mert az egész embert neveli: lelket, szellemet és testet.” Az alábbiakban Petronela Șehabi beszámolóját olvashatják.
Az Ifjúsági Nap, amelyet idén a Temesi Főesperesség fiataljai számára Berestyén tartottak 2026. augusztus 28-án, szombaton, közösségünk számára felejthetetlen, örömteli nap volt, és régóta várt eseményként élte meg a falu apraja‑nagyja. A program a hit és a közösség szellemében a Szűz Mária Szent Neve római katolikus templomban bemutatott szentmisével kezdődött, amelynek keretében ünnepélyesen átadták a berestyei plébániának a Szent Gellértet, egyházmegyénk védőszentjét jelképező jubileumi zarándokkeresztet. Ez a mozzanat az egész település számára ünneppé tette a napot.
A szentmisét Dorin Gyula Filip kanonok, a temesvári és dettai kerület esperese mutatta be. Koncelebrált Kocsik Zoltán atya, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója és a Temesi Főesperesség ifjúságpasztorációs felelőse, Ionuc Hojda újmoldovai plébános, Piry Radulov vingai és orczyfalvi plébános, valamint Novița Marian Drăghia berestyei plébános. Az oltárnál szolgált az aninai Mario Karnel diakónus.
Szép és tartalmas prédikációjában Gyula Filip plébános a berestyei, csáki, vingai és aninai gyermekekhez és fiatalokhoz, valamint az idősebbekhez is szólt, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy mindannyian együtt legyünk, és ugyanabba az irányba haladjunk.
– Képzeljétek el, hogy az Egyházat egy csónak. Ha az egyik erre evez, a másik pedig amarra, a csónak csak forog, de ha mindannyian ugyanabba az irányba evezünk, akkor a csónak előrehalad. […] Az egyetlen ember által elimádkozott Miatyánk szép ima, de amikor gyermekek, fiatalok és felnőttek együtt mondják a Miatyánkot, olyan, mintha az egész közösség egy irányba evezne. […] Mi lehetne szebb ajándék a Szűzanyának, mint egy egységes, élő közösség? A templomban egy csapat vagyunk, egy család, ugyanabban a csónakban ülünk, és ugyanaz a célunk: Isten felé tartani. Ezért imádkozzunk együtt, szolgáljunk együtt és evezzünk együtt. Ha mi, mint egy igazi csapat, ugyanabba az irányba evezünk, a Szűzanya vezetésével és Istennel közöttünk, akkor nagyon messzire eljuthatunk. Legyünk valóban Isten csapata.
A hívek közös éneke Petronela Bratan kántor vezetésével – a szövegeket Eduard Manciu történelemtanár vetítette ki a képernyőre – békével és örömmel töltötte meg minden jelenlévő lelkét. Az oltár előtt Margareta Frâncu CJ nővér és Bukovics Erika Mária ISSM nővér nagy odaadással szolgálva, gyönyörűen rendezték el a jelképeket.
A főoltár jobb oldalán helyezték el azt a keresztet, amelynek szimbólumait Kocsik Zoltán atya mutatta be: – Ezt a jubileumi keresztet a tavalyi ifjúsági találkozóra készítették, amelyen a régi Csanádi Püspökség három utód-egyházmegyéjéből, a temesvári (Románia), a szeged‑csanádi (Magyarország) és a nagybecskereki (Szerbia) egyházmegyéből érkezett fiatalok vettek részt. A keresztnek négy jelképe van. Alul Szent Gellért látható, amint megáldja a híveket (első püspökünk, velencei származású szerzetes, akinek szarkofágja a csanádi templomban található). Felül az 1030–2030 évszám áll – a jubileum évszámai (négy év múlva ünnepeljük a Temesvári Egyházmegye fennállásának 1000. évfordulóját). Bal oldalon egy pálmaág – Szent Gellért vértanúságának jelképe –, jobb oldalon pedig egy folyó, a Maros szimbóluma, mert a Maros partján volt az ősi püspöki székhely.
Ez a kereszt nagyon fontos szerepet tölt be: végig szeretné látogatni a Temesvári Egyházmegye plébániáit. Már húsz közösségben járt, és innen Piry Radulov atya viszi tovább Vingára.
Novița Marian Drăghia plébános köszönő szavakat fogalmazott meg: – Köszönöm Gyula Filip esperes atyának és Kocsik Zoltán atyának, hiszen az ő kezdeményezésük volt, hogy ezt a szép találkozót a mi plébániánkon megtartsuk. Nagyon örülök ezeknek a lelki élményeknek. Nem sikerült volna ilyen szépen, ha nincs Tuși Șehabi és Ana‑Maria Tapanov, akik mindazokat mozgósították, akik részt vettek, és akik hozzájárultatok ahhoz, hogy ez a nap ilyen gyönyörű legyen. Köszönet illeti továbbá Gheorghe Nakov képviselő urat és a Romániai Bánsági Bolgár Szövetséget is (köszönet, amelyet az esperes atya és az ifjúsági felelős atya is kifejezett). Ők vállalták mindezt: a helyszínt és az ezzel járó költségeket. Köszönöm a szülőknek is, és kérem, vigyázzanak arra, hogy a gyermekek minél gyakrabban átélhessenek ilyen szép eseményeket.
A szentmise után – a közös imát és áldást követően – a fiatalok és a gyermekek a papok, a szerzetesnők, az önkéntes fiatalok és néhány édesanya kíséretében elindultak arra a helyszínre, ahol a műhelyfoglalkozások zajlottak: a berestyei Bolgár Házba. A résztvevők számára összeállított program szép, vidám és egyben nevelő jellegű volt.
Csoportokra osztva, a lelkes és odaadó animátorok – Georgiana Radulov, Lorena Șerbescu, Monica Dinu, Ana‑Maria Jigalov és Nela Ciocani – vezetésével a gyermekek és a fiatalok kincskeresésben vettek részt, ritmikus, mozdulatokkal kísért táncokat tanultak, festettek és rajzoltak. A társasjátékok – hol vidámabbak, hol érdekesebbek, vagy éppen stratégiai gondolkodást, türelmet és kitartást igénylők –, amelyeket Piry Radulov atya hozott, benépesítették a Bolgár Ház udvarát, és nagy örömet szereztek minden résztvevőnek, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A Bolgár Ház mögötti pályán különféle sportjátékok zajlottak. Az önkéntes fiatalok – Gjuka Radulov, Patrik Tapanov, Marian Petrov, Fabian Bratan és Bogdan Calapiș – mindig készen álltak, és minden alkalommal „jelen” voltak, amikor szükség volt rájuk.
A Bánsági Bolgár Szövetség által biztosított ebéd bőséges volt, az ivóvíz és az üdítő pedig korlátlanul rendelkezésre állt ezen a forró, kánikulai napon. A süteményeket a közösség ügyes kezű, gondos édesanyái és háziasszonyai készítették és ajánlották fel.
A tevékenységek vidám, zenével és jókedvvel teli légkört teremtettek. A gyermekek csodálatosak voltak: energiát sugároztak, és arcuk mosolya, valamint az együttlét öröme megmutatta, mennyire fontosak az ilyen alkalmak és találkozások, amelyeket – saját vallomásuk szerint – szívesen átélnek újra. A program végéhez közeledve a nővérek által szervezett tombola minden jelenlévőnek örömet szerzett, hiszen minden szelvény nyerő volt, így senki sem tért haza üres kézzel. Az ifjúsági találkozó ugyanolyan szépen zárult, mint ahogyan elkezdődött: imával és az esperes atya által adott áldással.
Köszönet mindazoknak, akik ezt a szép kezdeményezést megálmodták, megszervezték, részt vettek benne és segítettek abban, hogy ez az esemény valóban sikeres legyen. Köszönet a gyermekeknek is, akik fegyelmezettek voltak, energiát adtak nekünk, felnőtteknek is, bevontak bennünket a játékukba, és mindannyian csodálatosan éreztük magunkat. Olyan nap volt ez, amelynek középpontjában az öröm, az energia és a barátság állt. Olyan emlékek születtek, amelyek megmaradnak a szívünkben.
Néhány véleményt is összegyűjtöttünk a jelen lévő gyermekektől és fiataloktól:
„A játékok tetszettek a legjobban, és szeretnék még ilyen találkozókat.”
„Nekem ma minden tetszett. A templomban is, az étel is. De leginkább a táncok.”
„Mivel én olvastam a hívek könyörgését, két tombolajegyem volt, és nagyon örültem. A mozdulatokkal kísért táncok is tetszettek.”
„Én jól éreztem magam, minden tevékenység tetszett, és örülök, hogy jelen lehettem.”
„Nekem a foci tetszett a legjobban.”
„Mintha túl gyorsan ért volna véget. De nagyon jó volt.”
Egy édesanya: „A gyerekek nagyon jól érezték magukat. Figyeltem őket. Tetszettek nekik a tevékenységek, a játékok, a táncok. Tele vannak energiával. Nagyon szép lenne, ha az ilyen események megismétlődnének.”
Forrás: temesvári egyházmegye
