„Vannak olyan értékeink, amelyeket nemcsak ápolnunk kell, hanem élnünk is.” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az idei Szent István Napok rendezvénysorozatot Szmutku Róbert nagybányai esperes, a Szentháromság-templom plébánosa. A 2026. augusztus 16. és 23. között megrendezett programsorozat a lelki és kulturális értékek sokszínű világát tárta a közönség elé: a zene számos műfaja, a hazai és anyaországi előadók hangszeres művészete, az irodalom és a képzőművészet egyaránt helyet kapott benne.
A nyitóest középpontjában Tóth Péter Lóránt „Márton Áron, a remény zarándoka” című pódiumműsora állt. Az előadó a 130 esztendeje született, nagy tiszteletnek örvendő püspök életútjának fontosabb állomásait, beszédeit és körleveleit idézte fel. Az est során az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak – Sütő Andrásnak, Reményik Sándornak, Dsida Jenőnek és Tamási Áronnak – versei és prózarészletei is megszólaltak.
Tóth Péter Lóránt egykori testnevelés–történelem szakos tanár, drámapedagógus és Pro Cultura Hungarica-díjas versvándor immár évtizede járja tematikus előadásaival a Kárpát-medence és a diaszpóra magyar közösségeit. Az élménypedagógia eszköztárára építve, a hallgatóság érzelmi intelligenciáját is megszólítva mutatja be költőink és íróink életművét. Eddig huszonkét országban, több mint nyolcszáz településen lépett közönség elé. A magyar kultúra Kárpát-medence-szerte történő, formabontó népszerűsítéséért 2024-ben Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki, ugyanazon év novemberében pedig szülőhelyén, Bács-Kiskun vármegyében Prima-díjjal ismerték el munkásságát.
A nyitóest második részében a muzsikáé lett a főszerep. Városunk szülötte, Mares Hanna Blanka, valamint Palkó Csanád Tamás zongora- és szaxofonjátékukkal Henri Tomasi, Joshua Hyde, Johannes Brahms és Franz Schubert műveit tolmácsolták, maradandó zenei élménnyel ajándékozva meg a hallgatóságot.
Mares Hanna hétéves korában kezdett zongorázni, majd felvételt nyert a Nagybányai Művészeti Líceumba. 2022-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett előadóművészi diplomát zongora szakon. Mesteri tanulmányai során a zongora mellett orgonát is tanult Erich Türk orgonaművész irányításával. Számos kulturális rendezvényen lépett színpadra szólistaként és kamarazenei együttes tagjaként. 2022-től a kolozsvári Augustin Bena Zeneiskola zongoratanára és korrepetitora.
Palkó Csanád Székelykeresztúron nőtt fel. Zenei tanulmányait nyolcévesen, magánúton kezdte hegedűn, később pedig cimbalmon és nagybőgőn folytatott népzenei tanulmányokat. 2018-tól a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának klasszikus szaxofon szakán tanult, ahol 2021-ben szerzett alapfokú előadóművészi diplomát. Több országos és nemzetközi verseny résztvevője, számos koncert közreműködője. Jelenleg a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia doktori iskolájának hallgatója és óraadó tanára, emellett a kolozsvári Sigismund Toduță Zenei Főgimnázium szaxofontanára.
A második nap ismét az irodalomé volt. Tóth Péter Lóránt „Lélek vagyok, élni szeretnék!” című előadásában Radnóti Miklós utolsó útjának történetét idézte fel. A közönség egy megrendítő, ugyanakkor felemelő életút tanúja lehetett: egy fiatalember történetéé, aki versei révén az embertelenségben is képes volt megőrizni emberségét. Bortól Abdáig vezető lelki és fizikai utazás részesei lehettünk, miközben a hazaszeretet, a meg nem alkuvás, a szerelem és a küzdeni akarás máig érvényes gondolatai kerültek középpontba.
A versvándor 2019 őszén maga is végigjárta a költő utolsó útját: az „erőltetett menet” nyomvonalán gyalogosan 850 kilométert tett meg. Útjáról „Radnóti nyomában” címmel dokumentumfilm készült, amely a Duna Televízióban fődíjat nyert.
Előadását követően Tóth Péter Lóránt Nagybányához fűződő élményeiről és a helyi közösségről is beszélt. Kiemelte a város különleges szellemiségét, valamint azt, hogy itt a hit és a kultúra egyaránt erős közösségformáló erő. Megfogalmazása szerint Szent István, Márton Áron és Radnóti Miklós életművét évszázadok választják el egymástól, mégis összeköti őket az anyanyelv, a kultúra, a hagyomány és az a nyitottság, amely a másik ember és más közösségek értékei felé fordít bennünket.
Kedden az Oázis galériavendéglő adott otthont a világhírű Hot Jazz Band koncertjének. Az együttes rendkívüli dzsesszesttel varázsolta el a nagybányai közönséget. Az 1985-ben alapított Hot Jazz Band egyedülálló pályát tudhat maga mögött. A hat zenész célja, hogy új életre keltse, megismertesse és megszerettesse az amerikai jazzkorszak hangzásvilágát, valamint a magyar szerzeményeket. Nevük szorosan összeforrt Kabos, Jávor, Karády és Tolnay filmjeinek zenéivel. Sajátos hangszerelésük és előadásmódjuk a korabeli filmzenéket a jazz improvizatív világával ötvözi, így utánozhatatlan hangzás születik.
A zenekar alapítója, Bényei Tamás 2002-ben eMeRTon-díjban részesült. Az együttes egyik legfontosabb sajátossága a hiteles időutazás: korhű hangzásuk és megjelenésük mellett műsoraikat bendzsózenekaruk, valamint a mosódeszka-show is színesíti. Fellépéseiket derűs hangulat, szellemes konferanszok és közös éneklés teszi különlegessé. Több nemzetközi díj birtokosai, munkásságuk elismeréseként pedig 2015-ben Kossuth-díjban részesültek. Számos film zenei betétjében is közreműködtek.
Bényei Tamás a nagybányai fellépés kapcsán annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben is visszatérhetnek a városba. Szent István örökségét olyan kulturális alapként értékelte, amely meghatározta Magyarország európai helyét és az európai zsidó-keresztény közegbe való beilleszkedését. Mint fogalmazott, ennek az örökségnek a továbbadása a művészek felelőssége is.
A szerdai programok a zene és a zenés imádság különleges világába vezették a közönséget. A Szentháromság-templomban 18 órától Hegyi Barnabás és Bánhegyi-Maros Dóra orgona- és hegedűkoncertje nyitotta meg az estét.
Hegyi Barnabás kontratenor énekes, orgonista, zongorakísérő, continuójátékos és egyházzenész, a budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén a Mátyás-templom karnagya. Budapesten, Terézvárosban nőtt fel, tanulmányait Hollandiában végezte. Számos kórussal dolgozott együtt zongora- és orgonakísérőként, valamint continuo-játékosként. Kontratenor énekművészként operák és oratóriumok szólistája. Művészi kifejezését intenzív zeneiség és tartalmi elmélyültség, valamint magas szintű technikai felkészültség jellemzi. Énekegyüttesek, kamarakórusok és kórusok tagjaként a reneszánsz és a barokk zeneirodalom számos jelentős alkotását szólaltatta meg koncerten és felvételeken. Mintegy három tucat lemez és számtalan online elérhető élő felvétel közreműködője. Pedagógusként zeneiskolában és gimnáziumban is tanított, énekkarokat és zenekarokat vezetett; jelenleg az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára. Az ének, a népénekkíséret és az intonáció területén továbbképzések és kurzusok meghívott előadója.
Bánhegyi-Maros Dóra hegedűművész 2002-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd 2006-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomát hegedűtanári szakon. Jelenleg a Mátyás-templom Zenekarának koncertmestere, emellett aktív kamarazenész. 2006 óta tanít a budapesti Tóth Aladár Zeneiskolában. Pedagógiai munkájában a tehetséggondozás mellett fontos szerepet kap az aktív muzsikálás örömének és tapasztalatának átadása.
Az est második részében szabadtéri dicsőítő szentségimádás volt a Cinteremben, a K-Egy Missziós Közösség Törjön Út együttesének zenei szolgálatával. A K-Egy Missziós Közösség táborokat, szentségimádásokat, dicsőítő alkalmakat, képzéseket és más zenei szolgálatokat szervez.
Küldetésük része a lelki, szervezeti és anyagi támogatás biztosítása az ifjúsági közösségek számára, valamint a közösségek közötti együttműködés erősítése.
Augusztus 20-án az egykori Szent István-templom – városunk számára emblematikus – tornyának földszintjén kialakított kápolna ünnepét tartották. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka az ezüstmiséjét ünneplő Veres Attila felsőbányai plébános volt. Prédikációjában a Szent István-i alapokon nyugvó épített örökség megőrzésének, valamint a lelki közösségek építésének fontosságára irányította a figyelmet. Arra buzdított, hogy emberi jósággal, egymást erősítve építsük közösségünket.
Az ünnepi szentmisét a Törjön Út együttes, valamint a Schola Rivulina helyi kórus koncertje követte.
Pénteken az Oázis galériavendéglőben a nagybányai RMDSZ szervezésében zajlott a hagyományos Szent István-gálaest. A rendezvény nyitányaként Szmutku Róbert esperes-plébános megáldotta az új kenyeret. Az est meghívott előadója Solti Ádám, a Madách Színház színművésze volt.
Ünnepi műsora jóval több volt egy dalcsokornál: érzelmekben gazdag ívet rajzolt a magyar történelem, a szabadság és az összetartozás gondolata köré. Olyan ikonikus művek részletei csendültek fel, mint az István, a király és A tizenötödik musical legismertebb betétei, valamint olyan emblematikus dalok, mint az Oh, szabadság!, a Magyarország, a Nemzeti dal, a Vén Európa és a Szabadság vándorai.
Solti Ádám színészként és énekesként egyaránt arról ismert, hogy fellépéseit teljes átéléssel, őszinte szenvedéllyel és különleges színpadi energiával tölti meg. Előadásában nem pusztán dalokat szólaltat meg: történeteket mesél, atmoszférát teremt, és közvetlen kapcsolatot alakít ki a közönséggel.
A Budapesten született művész a 2000-es évek elején a Vígszínházban kapott szerepet. 2008 és 2013 között a Szép Ernő színházi társulat tagja volt. 2010-ben megalapította a Non Stop zenekart, amellyel bekerült az X-Faktorba, és országos ismertséget szerzett. 2011 és 2019 között a Barátok közt című sorozat állandó szereplője volt, 2015-től pedig a Madách Színház színművésze.
Az idei Szent István Napok keretében művészeti pályázatot is hirdetett a nagybányai Szentháromság-plébánia és a Don Bosco Egyesület „Árpád-házi szentek nyomában” címmel. Augusztus 22-én, szombaton 18 órakor az Oázis galériavendéglőben díjazták a nagybányai Németh László Elméleti Líceum, a Nicolae Iorga Általános Iskola, valamint a szamosardói Kós Károly Általános Iskola pályázó diákjait. A pályázat védnökei és a zsűri elnökei Bonyhai Gabriella Eleonóra és Ruskál Enikő voltak.
Az est második részében városunk szülötte, Péter Bernadette orgonakoncerttel lépett a közönség elé a Szentháromság-templomban. A művésznő 2009-ben a római Pontificio Istituto di Musica Sacra intézetben szerzett mesterfokozatot. Jelenleg a nagybányai Művészeti Líceum tanára, Misztbányán kántori szolgálatot végez és vezeti a Cantate Domino reneszánsz kórust, emellett orgonajavítással és -hangolással is foglalkozik. A hallgatóságot Johann Sebastian Bach műveivel ajándékozta meg.
Az idei Szent István Napok ünnepi sorozatának méltó lezárása az államalapító királyunk tiszteletére bemutatott vasárnapi szentmise volt. A szentmise főcelebránsa és szónoka Mogyorósi Ányos bencés szerzetes, tihanyi plébános volt, aki beszédében a nagybányai és a tihanyi Szent István-tisztelet párhuzamait állította középpontba.
Prédikációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy Szent István ma is a lelkiismeretes életre, a felelős döntésekre és az erkölcsi alapelvekhez való hűségre ösztönöz bennünket. Az őszinteség lényegét úgy fogalmazta meg, hogy szívünknek összhangban kell lennie szavainkkal. A nagybányai híveknek azt kívánta, hogy az egykori Szent István-templom hiányzó csarnokát a ma itt élő hívő közösség lelki értelemben képes legyen pótolni, s hogy Szent István tornya ne csupán a múlt emléke maradjon, hanem ma is az ég felé mutató jelként szolgáljon mindannyiuk számára.
A Szent István Napok megvalósulásához hozzájáruló valamennyi támogatót köszönet illeti: kiemelten a magyar államot, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t, a Máramaros megyei RMDSZ-t, valamint minden magántámogatót, akik segítsége nélkül a rendezvények nem valósulhattak volna meg. Köszönet a médiapartnereknek is közreműködésükért!
