Idén is több százan ünnepelték a Kissomlyó-hegy tetején Urunk színeváltozását. A Salvator-kápolna ünnepének középpontjában a hegyre vonulás csendje, az evangéliumi tiszta forráshoz való visszatérés és Krisztus fényének mindennapokba való továbbvitele állt.
A hit és a történelem évszázados találkozási pontján, a csíksomlyói Kissomlyó-hegyen álló Salvator-kápolnánál gyűlt össze az a több száz zarándok. Augusztus 6-án, a nándorfehérvári diadal emlékét is őrző kápolnánál az ünnepi liturgiát Albert István Fr. Leander OFM, a csíksomlyói ferences kolostor házfőnöke celebrálta.
Szent Ferenc példája: A hegy, mint a belső béke szigete
Leander atya szentbeszédében mély párhuzamot vont a Tábor-hegyi események és a ferences lelkiség között. Emlékeztetett arra, hogy maga Assisi Szent Ferenc is rendszeresen a hegyek magányába vonult vissza, amikor az élet viharai elérték. Ferenc nemcsak akkor kereste a csendet, amikor elhagyatottnak érezte magát, hanem akkor is, amikor fájó szívvel tapasztalta: a rendtársai, a testvérek nem egészen úgy élik az életüket, ahogyan azt ő a tiszta Evangéliumban látta és megálmodta.
„Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik”
A búcsú legfőbb üzenete a Mennyei Atya szavaiból forrásozik, amelyeket a színeváltozáskor intézett a tanítványokhoz. Jézus dicsőséges arcának felragyogása nem egy pillanatnyi látványosság volt, hanem a jövő záloga. Az elhangzott gondolatok szerint Jézus ma is azt szeretné, ha mi, mai hívők is megtapasztalnánk az Ő isteni dicsőségét és szeretetét, és ezt tovább is adnánk a mindennapokban.
A Salvator-kápolna búcsúünnepe idén is bebizonyította, hogy a csíksomlyói hegyek nemcsak fizikai, hanem szellemi magaslatot is jelentenek az itt élők és az ide látogatók számára – egy olyan helyet, ahol az ember újra meghallhatja az Atya hangját: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik” és megerősödve indulhat vissza.
Forrás: Transylvanian Talk/ Virág Zsolt
Fotók: Xantus József
