Gyógyír a testnek, öröm a léleknek. Ürügy a kimozdulásra, gyógyszer a magányra. Több nevetéssel, mint megerőltetéssel jár. Kockázati (mellék)hatásként szegődik mellé a magával ragadó, vidám társaság. A testmozgásról szólunk most, amelyre az emberek zöme hajlamos kevés időt és figyelmet fordítani. Különösen a hatvan év fölötti korosztály számára jelenthet kihívást, amelynek tagjai különböző betegségeknél vagy más akadályoknál fogva talán egyre kevesebb erőt és kedvet éreznek a testmozgásra. Pedig a fizikai aktivitás ebben az életszakaszban is fontos, hiszen segít megőrizni az egészséget, megelőzni, szinten tartani, sőt javítani is bizonyos testi és lelki elváltozások állapotán. Emeli a lelket, jókedvre derít, közösségbe von. Számos formája megtapasztalható a marosvásárhelyi Teréz Anya Idősek Nappali Foglalkoztató Központjában és több marosszentgyörgyi időscsoportban is, mint például az átmozgató és erősítő torna, vagy a szenior örömtánc.
A szenior örömtánc
A sok vidámságot sejtető megnevezés már önmagában felkérés a táncra. Így gondolhatják ezt a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi és marosszentgyörgyi tánccsoportjaiba járó emberek is, akiknek körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A szenior örömtánc kifejezetten a nyugdíjas korosztály számára kifejlesztett, kíméletes mozgásforma. Változatos táncokból álló koreográfiák alkotják, amelyek között főként körtáncok, blokktáncok, sortáncok, néha négyes vagy páros táncok is megtalálhatóak. A résztvevők különböző korokból származó, változatos stílusú zenére táncolnak. A fölcsendülő dalok többsége ritmikus és dinamikus, amelyek táncos lendületbe vonják a résztvevőket, de lassú keringők és lágy tempójú dallamok is kiegészítik a repertoárt, amelyek kitűnő zenei aláfestésként szolgálnak például az ülőtáncokhoz. A szenior örömtánchoz nem szükséges előzetes tánctudás, de még állandó partner sem, hiszen a jelenlévők mindig csoportosan táncolnak együtt. Ezeken az alkalmakon izzó a hangulat, valódi az öröm, és magas szinten rezeg a felszabadultság. Mi sem tanúskodik erről jobban, mint az a különleges nyári alkalom, amikor a két település szeniorjai táncolni gyűltek össze a marosvásárhelyi Somostetőn.
A táncosok mondják
„Alig várjuk a hétfőt, mert aznap van a szeniortánc, és ha valamiért elmarad – bár nem igazán szokott –, akkor nagyon hosszú kivárni a következő alkalmat. Hiányzik. Nagyon szeretjük, mert együtt vagyunk, beszélgetünk, táncolunk, nevetünk” – mondta Pop Ildikó, akinek vidám személyiségéből a tánc után csak még jobban áradt a felpezsdült energia.
Barátnői alig győzték kivárni, hogy befejezze mondandóját, sugárzott belőlük a jókedv, a felszabadultság és a kapcsolódási vágy. „Szeretjük a kihívásokat, az új koreográfiákat, a gyors táncokat. Van, hogy elvétjük a lépést, de ez nem tragédia, hiszen kikapcsolódni jövünk. Marosszentgyörgyön gyakran meghívnak bennünket táncolni különféle közösségi eseményekre, ilyenkor többet gyakoroljuk a koreográfiákat, megtörténik, hogy elhibázzuk, de minden kritika építő jellegű, nem vesszük szívre, hanem tanulunk belőlük. Egyedül vagyunk, ezért nekünk leginkább a jó társaság és a szórakozás a fontos” – egészítette ki barátnőjét Kocsis Ilona. Körükben mosolygott egy csendes hölgy is. Fényes volt a szeme, rózsás az arca. Felélénkítette őt a tánc heve. Tartózkodó csöndessége és pillanatnyi arcpírja mögött is sápadt bőre sok terhet cipelő személyt sejtetett, akit kötelezettségei a napsugarak elől a négy fal közé rejtenek. Editnek hívják, és el is mondta: „Én azért járok táncolni, mert demens beteget gondozok, és nagy szükségem van a kikapcsolódásra”.
A szeniortánc jótékony hatásai
Férfiak és házaspárok egyaránt járnak a csoportokba, akiket szintén a sok örömet tartogató tánc és a derűs társaság csalogat ki otthonaik magányából. Az időskorúak olyan önfeledten lendülnek bele a táncba, mintha az nem is járna együtt mozgással. De a csekély mértékű fizikai igénybevétel mellett a szeniortánc számos jótékony hatással rendelkezik. „Fiziológiás hatásai közül elsősorban az agyunkra gyakorolt hatását említeném, hiszen ez a táncforma saját tanulási és tanítási metódussal rendelkezik, amelynek az a lényege, hogy a tánc koreográfiáit mindig az órákon tanuljuk meg. Amit megtanultunk, azt el is táncoljuk, és a rövid távú memóriánkat használjuk közben. Az időskori demencia első jele, hogy a rövid távú memóriánk romlani kezd. De éppen úgy, mint az izmainkat, ezt is lehet edzeni. Minél többet kényszerítjük az agyunkat, hogy használja a rövid távú memóriát, annál nagyobb javulás mutatható ki” – emelte ki a szeniortánc egyik legfontosabb élettani hatását Kiss Gyöngyi, a Teréz Anya központ gyógytornásza és szeniorörömtánc-oktatója, aki munkatársával, Kacsó Katinkával nem csupán szeniorörömtánc-csoportokat vezet, hanem különféle testgyakorlási lehetőségeket is biztosít az idősödő emberek szervezetének karbantartására és erősítésére.
Az átmozgató torna
„Könnyed mozgásformát értünk alatta, amelynek a betegségmegelőzés és az aktuális egészségi állapot megőrzése, javítása a célja. Nem konkrét betegség kezelésére szolgál, hanem az általános fizikai állapot, mozgékonyság, izomerő, egyensúly és jó közérzet fenntartását támogatja. Sajátosan összeállított gyakorlatsorból áll, amely révén egész testünket átmozgatjuk. Tesszük mindezt kellemes, nyugtató zene kíséretében. A torna javítja az egyensúlyérzéket, olajozottan tartja az ízületeket, növeli az izmok erejét, ezáltal pedig csökkenti az esések és sérülések kockázatát. Segít fenntartani az állóképességet, erősíti a csontokat, támogatja a szív és érrendszer működését, elősegíti a jobb közérzetet és a mentális frissességet, továbbá hozzájárulhat az önálló életvitel hosszabb megőrzéséhez. Legalább heti két alkalommal végezve jelentősen emeli az idősek életminőségének színvonalát” – fogalmazott Kacsó Katinka, aki hetente tart mozgásos csoportfoglalkozásokat olyan szépkorúak számára, akik a kíméletes mozgásformák hívei. Csoportjaiban könnyed, minden testrészt átmozgató, nyújtó és lazító hatású gyakorlatokat végeznek. Ez a fajta torna kiváló a kevésbé edzett, aktív életük során keveset mozgó idősek számára, ugyanis a gyakorlatsorok nem igényelnek nagyobb erőfeszítést.
Az erősítő torna
„Inkább azoknak ajánljuk, akiknek életében valamilyen formában korábban is jelen volt a testmozgás. Itt nagyobb hangsúlyt fektetünk az izomzat építésére, hiszen időskorban nemcsak a csont-, hanem az izomszövetek is hajlamosabbak a leépülésre. A foglalkozásokon végzett gyakorlatsorok között említhetem: a mobilizáló, nyújtó gyakorlatokat, amelyek az ízületek mozgástartományát hivatottak megtartani, adott esetben növelni, majd a megdolgoztatott izmokat nyújtani; erősítő gyakorlatokat, amelyek az izomzatunkat erősítik a helyes testtartás, biztonságos járás, csontritkulás megelőzése érdekében; továbbá propriocepciós (testhelyzet-érzékelő) és egyensúlygyakorlatokat az esések megelőzésére. Az alkalmak mindig egy finomabb átmozgatással kezdődnek, ezután térünk rá az erősítő gyakorlatokra, minden testrész erősítése után megnyújtjuk az adott izmokat, az erősítő gyakorlatok közé mobilizáló gyakorlatokat ékelünk pihenőként, majd nyújtással fejezzük be” – foglalta össze az erősítő torna lényegét Kiss Gyöngyi.
Biztatás egy aktívabb életre
„Érdemes a tornára – vagy más mozgásformákra – mint ajándékra tekintenünk. Idővel és lehetőséggel ajándékozzuk meg magunkat, amely által javulhat közérzetünk, hangulatunk. Sokszor az első alkalom a legnehezebb, de később a test maga jelzi vissza: mennyire jó érzés mozogni” – így biztat aktívabb életre Kacsó Katinka.
Az írás megjelent a Vasárnap 2026/30. számában.
