A palota csöndes volt. Mégis zsongott benne az élet. Falai, bútorai, festményei múltról és jelenről egy időben meséltek. Akár Róma eklektikus városa, amely az ókor monumentális kincseit a kortárs művészetek egyszerűségével vagy épp stilizált formagazdagságával egyszerre hordozza. A válaszúti Bánffy-kastélyban jártunk, amelyet nemrégiben újítottak föl és nyitottak meg a nagyközönség előtt új gazdái, a Kolozs Megyei Tanács műpártolói. Az épület átfogó restaurálási, konzerválási és értékmegőrzési munkálatoknak köszönhetően nemes eleganciával idézi a régmúlt pompáját, és tárja föl tágas tereit a legváltozatosabb kortárs képzőművészeti kiállítások és kulturális rendezvények előtt. De kik voltak a kastély egykori tulajdonosai, és milyen örökséget hagytak ránk? Erről szól az alábbi írás.
Bánffy Albert, a gondos patrónus
A válaszúti kastély nem csupán Erdély történetének egyik fontos színtere, hanem a Bánffy család történelmének – főként kulturális szempontból – meghatározó helyszíne is, ahol egyetlen évszázad alatt három bárói nemzedék élt és alkotott. Az 1848–49-es forradalom után a megrongált palotát Bánffy Albert (1818–1886) állíttatta helyre. A báró hamarosan ide helyezte át állandó lakhelyét, ahol feleségével, Eszterházy Ágnessel, a felújítási munkálatok mellett egy mintagazdaságot is létrehoztak.
Bánffy Ádám híres cserépkályhája
A nemesi kúria az elsőszülött fiú, Bánffy Ádám (1847–1887) idejében bontakoztatta ki teljes szépségét. A tehetséges és elhivatott művész valódi remekművé formálta a kastélyt, amely nem csupán kortársai, hanem a mai látogatók számára is egyedülálló látványossággá vált. A báró Nyugat-Európában folytatott közgazdasági tanulmányokat, ám mindeközben figyelmét és érdeklődését erőteljesen lekötötték az iparművészetben és a kézművességben rejlő kreatív lehetőségek. Amint hazatért, feleségül vette Wesselényi Máriát, akivel a palotát a művészetek élő műhelyévé alakították. „Kibővítették az emeletet, befejezték az eklektikus homlokzatot, ám az igazi csoda a kastély belső tereiben bontakozott ki. A díszes előcsarnokot és lépcsőket, valamint az ebédlőt különleges dekoratív faburkolattal, gazdagon díszített bútorokkal és kazettás famennyezettel ékesítették” – olvashatjuk a kastély tájékoztatójában. Belépéskor az említett terek elbűvölő részletgazdagsága és nosztalgikus hangulata von a szemlélődés és a múltidéző képzelet légies állapotába. Az előcsarnokban korabeli fényképek, családi értékeket közvetítő jelmondatok, otthonos kandalló, meleg fényű lámpák, impozáns falépcsők és vadászati témájú képek tárulnak a szemünk elé. Az ebédlőben egyedi díszítésű bútorok, finom vonalú zongora, pompás csillárok és modern világítótestek, valamint egy rendkívüli cserépkályha látható. Második példánya annak a kerámiaművészeti alkotásnak, amely egy Székesfehérváron megrendezett országos iparművészeti kiállításon elnyerte Ferenc József elismerését. A történet szerint Bánffy Ádámot annyira meghatotta a császár dicsérete, hogy neki ajándékozta alkotását. A mázas-domborműves cserépkályha a gödöllői Grassalkovich-kastélyba került, ezért a lelkes báró újra elkészítette remekművét, amely jelenleg is megtekinthető a válaszúti kastélyban. A többszintes épület a tudatosan művelt eklektika jegyében egyszerre ad otthont ókori alakokat megjelenítő szobroknak, arisztokraták portréinak, valamint számos kortárs képzőművészeti alkotásnak. Ezek között mélyértelmű festményeket, gondolatébresztő képeket, fotókat és installációkat, valamint az irónia, a gúny és a paródia stíluseszközeit merészen alkalmazó műveket is láthatunk. A kastély egyik legotthonosabb szobája barátságos olvasótermet rejt, ahol a merengést, az alkotásokkal folytatott belső párbeszédet vagy a társaságban kihangosított műértelmezést festészeti témájú könyvek és folyóiratok segítik. Az alagsor tágas borpincének ad helyet, amely ugyanakkor bensőséges hangulatú esküvők és gálaestek elegáns helyszíne.
Bánffy Albert élő kastélyparkja
Apja halála után Bánffy Albert (1871–1945), az épület utolsó nemesi származású tulajdonosa és felesége, Montbach Sarolta folytatták a kastély korszerűsítését és szépítését. Igényes munkájuk gyümölcse a jelenleg is rendezett kastélypark, amely szemet gyönyörködtető zöldövezeteivel, kellemes sétányaival, békés tavaival és családbarát tereivel ma is a látogatók pihentető oázisa. Valódi, élhető környezet, ahol nem csupán fűre lépni, hanem piknikezni is szabad.
Az írás megjelent a Vasárnap 2026/28. számában.
Fotók: Castelul Bánffy din Răscruci
