Cosimo Rosselli: A hegyi beszéd és a leprás meggyógyítása

0
5

Cosimo Rosselli 1439-ben látta meg a napvilágot Firenzében. Mesterének Neri di Biccit tekinthetjük, akinek műhelyében már fiatalon elsajátította a freskókészítés alapjait. Pályafutása során főként vallási témájú oltárképeket és falképeket készített. 1481-ben IV. Sixtus pápa Rómába hívta a kor legjelentősebb firenzei mesterei közé tartozó Rossellit is, aki így részese lehetett a Sixtus-kápolnában zajló munkálatoknak. Itt alkothatott együtt többek között Sandro Botticellivel, Pietro Peruginóval és Domenico Ghirlandaióval is. Rosselli művészetét az élénk színek, gazdag részletesség és nagy létszámú figurális kompozíciók jellemzik. Bár a kápolnában a későbbi években Michelangelo által megalkotott mennyezetfreskók elhomályosították hírnevét, a Sixtus-kápolna falain ma is láthatóak festményei. A következőkben egy ilyen alkotását szeretnénk részletesebben is bemutatni. 

Cosimo Rosselli A hegyi beszéd és a leprás meggyógyítása címet viselő freskója a Sixtus-kápolna Krisztus életét bemutató képciklusának egyik legjelentősebb alkotása. A freskó célja annak bemutatása, hogy Krisztus tanítása az Ószövetségben megjelenő isteni törvény beteljesedése, ezért a kép szoros kapcsolatban áll a kápolna szemközti falán látható, Mózes életét ábrázoló jelenetekkel. Bár Rosselli a dinamikus kompozícióban nagyszámú alakot helyezett el, mégis sikerült egységes szerkezetet teremtenie. A jelenet egy tágas, dombos tájban játszódik, amely fokozatosan nyílik meg a háttér felé. A középpontban Krisztus áll vizuálisan is kiemelve, és hangsúlyozza tanítói tekintélyét. A mű egyik legérdekesebb sajátossága az úgynevezett folyamatos narráció alkalmazása. Rosselli ugyanis nem egyetlen eseményt mutat be alkotásán, hanem ugyanazon az alkotáson több különböző időben zajló eseményt kapcsol össze. A központi jelenetben Krisztus a hegyi beszédet mondja el a köré gyűlt sokaságnak, míg a kép jobb alsó részén ismét megjelenik, amint meggyógyít egy leprást. A két jelenet összekapcsolása tudatos teológiai üzenetet hordoz: Krisztus szeretete tettekben nyilvánul meg. Szavai és tettei egyaránt isteni hatalmát bizonyítják, így a néző egyszerre találkozik a tanító és a gyógyító Krisztus alakjával.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér