A Gyimesek vidékére kirándult a Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség által szervezett FIF túra résztvevőinek csapata június 12–14. között. A csoport Gyimesbükkön, a Kontumáci-kápolna közelében állította fel sátrait. Az alábbiakban az általuk küldött beszámolót olvashatják.
A sátrazásban mindig van valami természetesség, ami segít kilépni az átlagos hétköznapokból. Gyimesbükkön, a Kontumáci-kápolna mellett fogadtak be bennünket sátrainkkal.
A csillagos ég alatt gyorsan aludtunk egyet, majd másnap 8-kor nekiindultunk nagy túránknak a Mária-utat és dimbes-dombos csúcsokat érintve. Gyimesközéplokról az Apahavas csúcsáig kaptunk hideget-meleget: napsütést, süvítő szelet, medvenyomot és határkövet. Csendben és beszélgetésben örültünk a teremtett világnak, s jó fáradtan csorogtunk le a gyimesi gerincen, néhány eltévedésen át, a Rákóczi-várig. Fáradtságunkban is tenyerükön hordoztak a helyiek: a túra után gulyással vártak ránk.
Tábortűzzel és édes alvással ért véget a nap. Vasárnap szentmisén vettünk részt, és egy kiadós ebéd, valamint a világ legjobb gyümölcssalátája után indultunk haza. Nekem ez volt az első sátrazásom a nyár során. Igazi életszaga volt, és visszarázott a nyári természet szépségébe, élesztette bennem a vágyat, hogy kiszakadjak a városból, amikor csak lehetőségem van rá.
Az egész túráról az egyik kedvenc pillanatom az volt, amikor az Apa-havas csúcsán, a háborús árkokban dorombszó mellett pihentünk, örülve annak, hogy békében élhetjük az életünket.
Mihály László
