A pakisztáni katolikus egyház vezetője óvatosan reagált annak hírére, hogy kormánybizottságot hoztak létre az ország legfőbb alkotmánybíróságának egy nemrégiben hozott ítélete felülvizsgálására; a szóban forgó döntés helyben hagyta egy kiskorú keresztény lány házasságkötését és iszlám hitre való áttérését.
Attaullah Tarar pakisztáni szövetségi információs és műsorszolgáltatási miniszter április 5-én, húsvétvasárnap jelentette be, hogy a kormány bizottságot hozott létre a szövetségi alkotmánybíróság március 25-i ítéletének vizsgálatára, amely érvényesítette a 13 éves Maria Shahbaz és a 30 éves Shaheryar Ahmad házasságát.
Samson Shukardin hyderabadi püspök, a Pakisztáni Katolikus Püspöki Konferencia (PCBC) elnöke szkepticizmusát fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatban. „Ezek a kérdések gyakran már meghaladottá válnak, mire az ilyen bizottságok nyilvánosságra hozzák jelentéseiket. A folyamatot szándékosan húzzák el, hogy az emberek elfelejtsék” – nyilatkozta az EWTN Newsnak. „Ez alapvetően a vallásszabadság kérdése. A kiskorúaktól gyakran kényszerrel szereznek beleegyezést. Várjuk a kormány őszinte válaszát. Sok muszlim vallási vezető támogat minket, de kerülik a nyilvános tiltakozásokon való részvételt” – tette hozzá.
Az apa beszámolója
Maria apja, Shehbaz Masih szerint lányát elrabolták, erőszakkal áttérítették az iszlámra, és beleegyezése nélkül házasságra kényszerítették. A család által benyújtott, a Nemzeti Adatbázis- és Nyilvántartási Hatóság (NADRA) által kiállított igazolás szerint Maria a házasságkötéskor 13 éves volt – azaz nem érte el a törvényes 18 éves korhatárt.
Az ügy 2025 júliusára nyúlik vissza, amikor a lahore-i Masih bejelentette, hogy lányát egy muszlim férfi rabolta el, miután a gyermek egy közeli boltba ment. Az apa által a gyámságért benyújtott kérelmet elutasítva a bíróság úgy döntött, hogy a házasság a mohamedán törvény szerint érvényes, és a férj rendelkezik a törvényes gyámsággal.
Tiltakozások és heves reakciók
Az ítélet széles körű visszhangot váltott ki a közösségi médiában, emellett országszerte tiltakozásokra, sajtótájékoztatókra és gyűlésekre került sor. Három katolikus püspök, valamint a Pakisztáni Katolikus Püspöki Konferencia (PCBC) is nyilatkozatot adott ki, amelyben a hatóságokat az ítélet felülvizsgálatára szólították fel. A nem várt visszhang arra késztette a kormányt, hogy foglalkozzon az ország keresztény kisebbségének – amelynek létszámát 1,37%-ra (3,28 millió főre) becsülik – aggályaival.
Tarar miniszter egy lahore-i, vallásközi húsvéti összejövetelen biztosította a keresztény vezetőket támogatásáról, kijelentve, hogy a bizottság ajánlásait egy héten belül benyújtják a Jogi és Igazságügyi Minisztériumhoz.
a Maria Shahbaz-ügy kapcsán április 6-án Lahore-ban. Fotó: Pakisztáni Egyház
Jogi vonatkozások
Eközben Ramesh Singh Arora, Pandzsáb kisebbségi ügyekért felelős minisztere kijelentette, hogy minisztériuma párhuzamos bizottságot hoz létre az ügy jogi vonatkozásainak vizsgálatára.
Mary James Gill, keresztény ügyvéd, volt törvényhozó és a Jogi és Igazságügyi Központ ügyvezető igazgatója, aki a bizottság tagjaként is tevékenykedik, üdvözölte a lépést, mint valódi megoldásra törekvést. „Nagyon biztató, hogy egy állami képviselő személyesen vette kézbe az ügyet. Ugyanakkor még mindig a konzultációs fázisban vagyunk” – nyilatkozta az EWTN Newsnak, rámutatva az alsóbb szintű bíróságok és az érintett közösség hiányosságaira.
„A kérelmet a büntetőeljárási törvénykönyv 491. szakasza alapján nyújtották be, amely a habeas corpusra vonatkozik, és nem a lány pontos életkorának megállapítására – ez a kérdés továbbra is vitatott” – mondta Gill. „Sajnálatos módon az alsóbb szintű bíróságok nem végeztek ilyen ellenőrzést. Azokban az esetekben, amikor a dokumentáció nem egyértelmű, a bírók és a törvényszéki bírák hajlamosak a személyes vallomásokra, a beleegyezésre és saját megfigyeléseikre támaszkodni.”
Megjegyezte, hogy az 1872-es keresztény házassági törvény szabályozza az egy vagy több keresztényt érintő házasságkötéseket.
„Hasonlóképpen, a pakisztáni kereszténység és az iszlám személyi jogszabályai nem szólnak a megtérés koráról. Az egyházi vezetőknek felül kell vizsgálniuk és aktualizálniuk kell ezeket a kereteket. Ugyanakkor a szülőknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük gyermekeik ideológiai és erkölcsi nevelésére” – tette hozzá.
Anthony Naveed, a Szindh tartományi közgyűlés alelnöke április 6-i, az Igazságügyi Minisztériumnak címzett levelében sürgette a szövetségi kormányt, hogy orvosolja a bírósági ítélet által feltárt „súlyos jogi hiányosságokat”, és egységes jogszabály-módosításokat szorgalmazott, amelyek a tartományi törvényeket összhangba hozzák Beludzsisztán jogszabályaival, amelyek kifejezetten érvénytelenítik a gyermekházasságokat.
A visszaélések mintázata
Évtizedek óta szorgalmazzák az emberi jogi aktivisták a szigorúbb jogi és közigazgatási intézkedéseket a kisebbségi közösségekből származó lányok elrablásának és vallásváltásra kényszerítésének megakadályozása érdekében. A Társadalmi Igazságosság Központja szerint 2021 és 2025 között legalább 515 esetet jelentettek kisebbségi lányok és nők elrablásáról és kényszerű áttérítéséről. A hindu lányok aránya 69% (353 eset) volt, őket a keresztény lányok követték 31%-kal (160 eset). Az áldozatok többsége 18 év alatti volt, az esetek pedig Sindh és Pandzsáb tartományokra koncentrálódtak.
Shukardin szerint a muszlim többségű ország bíróságai nem alkalmazzák következetesen a 18 év alatti házasságot tiltó törvényeket.
„Az egyház nem támogatja az ilyen körülmények között történő, áttérítéssel járó házasságokat. Biztonságot követelünk lányaink számára, és továbbra is fel fogjuk emelni a hangunkat bármely vallású kiskorú menyasszonyok érdekében” – mondta.
Kamran Chaudhry / EWTN News
Fordította: Dénes Gabriella
