Jézus feltámadása arra bátorít bennünket, hogy merjünk újrakezdeni: egymással, önmagunkkal, Istennel – írja András Attila provinciális a magyar jezsuita rendtartomány honlapján.
Húsvét örömében újra felhangzik az evangéliumi köszöntés: „Béke veletek!” (Jn 20,19). Ez a béke nem pusztán jókívánság, hanem ajándék – Krisztus ajándéka, aki feltámadása után nem vádol, nem számonkérést, hanem kiengesztelődést hoz tanítványainak. Ahogyan XIV. Leó pápa is hangsúlyozza: ez a béke „fegyvertelen és lefegyverző”, alázatos, mégis maradandó, mert Isten feltétel nélküli szeretetéből fakad.
Ebben a húsvéti időben különösen is hívást kapunk arra, hogy ne csak befogadjuk ezt a békét, hanem hordozói is legyünk. A pápa emlékeztet rá: a béke nem egyszeri állapot, hanem a kiengesztelődés folyamatos útja. Ez az út sokszor türelmet, figyelmet és belső megtérést kíván – közösségeinkben éppúgy, mint személyes kapcsolatainkban, szolgálatunk mindennapi helyzeteiben.
Jézus feltámadása arra bátorít bennünket, hogy merjünk újrakezdeni: egymással, önmagunkkal, Istennel. Hogy kilépjünk a bezártságból, és meghalljuk a másikat; hogy ne a félelem vagy a bizalmatlanság, hanem a Krisztustól kapott béke vezessen bennünket. Így válhat életünk és közösségünk a remény jelévé ott, ahová küldetést kaptunk.
Kívánom, hogy a Feltámadott Úr békéje töltse be közösségeinket, szolgálatunkat és mindennapjainkat – olyan béke, amely csendesen, mégis erőteljesen formálja a világot körülöttünk.
András Attila SJ
Forrás: jezsuita.hu
