Peter Paul Rubenst a flamand barokk festészet legmeghatározóbb alakjaként tartja számon a világ. 1577-ben született a németországi Siegenben. A humanista eszmék szerint nevelték szülei, mielőtt még megkezdte volna festészeti tanulmányait. 1600-tól kezdődően nyolc éven át Itáliában tartózkodott, ahol a mantuai herceg udvari festőjévé vált. Ezen időszak sorsdöntőnek tekinthető számára, hiszen tanulmányozhatta az antik szobrokat, emellett Michelangelo, Tiziano és Caravaggio munkásságát, amelyek nagy hatást gyakoroltak rá. Az 1608-as szülőhelyére való visszatérését követően az osztrák főhercegi pár udvari festőjeként dolgozhatott. Hatalmas műhelyt tartott fenn, ahol tanítványaival együtt teljesítették a megrendeléseket. A következőkben egy olyan alkotását szeretnénk részletesebben is megismertetni, amely egy vallási témát dolgoz fel.
A kereszt felállítása címet viselő alkotás egy triptichon, amely egyúttal Rubens első nagy antwerpeni sikereként határozható meg, amely jelenleg az antwerpeni Miasszonyunk-székesegyházat díszíti.
A festmény a barokk dinamikus ábrázolás iskolapéldája. A középső táblán a kompozíciót egy hatalmas átlós vonal uralja, amelyet a kereszt és Krisztus teste alkot. Ez az átló feszültséget teremt, és a kereszt felemelésének pillanatnyi, drámai folyamatát érzékelteti. A tömeg minden erejét igénybe veszi a kereszt felemelése. Az alakok ábrázolása Michelangelo és az antik Laokoón-csoport hatását tükrözi. Az alkotás az erőteljes fényárnyékkontraszt következtében drámai jelenetben mutatja be számunkra Krisztus keresztre feszítését.
A kép a barokk lelkiséget tükrözi, amelynek célja a néző érzelmi bevonása a hit megerősítéséért. Krisztus ebben az esetben nem megtört áldozatként van jelent, hanem hősies, az égre tekintő alakként önként adja oda életét az emberiségért. Emberségével együtt istenségéből származó ereje nyer kihangsúlyozást a kiszolgáltatottság állapotában is.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2026/8-as számában.
