† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Abban az időben:
Jézus, látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és „ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben.”
Mt 5,1–12a
Évközi negyedik vasárnapon a nyolc boldogságról hallunk, amelyet Jézus „programbeszédének” is nevezhetünk, hiszen lényegében összefoglalja azt a keresztény életideált, amelyet minden Krisztus-követőnek élnie kell(ene). Ha figyelmesen hallgatjuk Szent Máté apostol beszámolóját, könnyen rájöhetünk arra az alapvető igazságra, hogy olcsón nem lehet boldognak lenni, akármennyire is hirdeti ezt a világ. A másik nagy igazság, hogy a nyolc boldogságon keresztül mintha Jézus személye rajzolódna ki, hiszen ő az, aki tisztaszívű, aki szelíd, aki irgalmas, aki békességet szerző, aki lélekben szegény. Egyszóval, amikor a nyolc boldogságról olvasunk, akkor arra kapunk meghívást, hogy azonosuljunk a jézusi életstílussal, amely merőben eltér a világ logikájától, ahol az olcsó öröm, az instant boldogság, a gyors kielégülés a cél. Ahol az embertelen erő és dominancia az egyetlen hatalmi tényező, ahol ember embernek farkasa, és ahol az ember elfelejtette istengyermekségét. Nagyon szépen fogalmazza meg ezt Papp Miklós görögkatolikus pap, morálteológus: „olcsón nem lehet boldognak lenni. Aki szeretne igényesen boldog lenni, az ne akarjon olcsón házasodni, olcsón munkát végezni, olcsón imádkozni, olcsón művelődni. Csak az igényes életvezetés tesz igazán boldoggá.” Talán világunk éppen ebben a téves elgondolásban vergődik, miszerint olcsón is lehet boldognak lenni. Nézzük csak, mit is nevez a ma embere boldogságnak? Talán bátran mondhatjuk, hogy a nagy boldogsághajszában kevesen jutnak el a Maslow piramis (szükséglethierarchia, Abraham Maslow pszichológus által 1943-ban kidolgozott motivációs elmélet, amely öt szintre osztja az emberi szükségleteket) csúcsáig, mivel a boldogságot csupán fiziológiai, biológiai vagy érzelmi szintre redukálják.
A vasárnapi evangélium Krisztus titkába enged betekintést a nyolc boldogságon keresztül, hiszen az Istenben gyökerező élet, a vele való életegység adja meg azt a fajta boldogságot, amelyet nem a körülmények határoznak meg, amely nem ideig-óráig tart, és amely túlmutat a földi életen. Ennek pedig három ellensége van: a vádaskodás, a világiasság és az önzés, amelyek megbetegítik a lelket, ellopják a szabadságot és kiüresítik az életet. A keresztény boldogság rövid foglalata talán az lehetne, hogy azért boldog a keresztény ember – bármilyen körülmény és élethelyzet közepette –, mert Isten vele van, most rejtett módon, halála után pedig teljes valóságában. Ez pedig megköveteli, hogy az olcsó gondolkodás távol álljon tőlünk.
Olasz Béla
Az írás megjelenik a Vasárnap 2026/5-ös számában.
