A temesvári egyházmegyei szinodális munkacsoport augusztusi megalakulását követően szeptember 9-én és 11-én Pál József Csaba főpásztor vezetésével folytatódott a találkozók sora a temesvári püspökségen, különböző csoportok részvételével.
Szeptember 9-én, kedden délután a megszentelt életet élő személyek, az egyházmegye területén tevékenykedő női szerzetesrendek képviselőinek csoportja vett részt a beszélgetésen: Notre Dame Nővérek Kongregációja, Jézus és Mária Szent Szívének Leányai Ferences Nővérek, Congregatio Jesu, Gondviselés Teatinus Nővérei Kongregációja, valamint a Thouret Szent Johanna Antida által alapított Keresztény Szeretet Nővérei Kongregáció tagjai.

A találkozó témáját a püspöki szinódus XVI. általános közgyűlésének második ülésszaka után elfogadott záródokumentum 57. pontja alapján választották: „A keresztények egyénileg és a közösség részeként is arra hivatottak, hogy gyümölcsöt teremjenek azáltal, hogy megosztják a nekik adott ajándékokat, és az evangélium tanúi legyenek.” Hogyan valósítható meg ez hatékonyabban, mint eddig, megosztva ezeket az ajándékokat: a) a keresztények között? b) a plébániák között? c) a csoportok vagy mozgalmak között? d) az egyházmegyék között?
A beszélgetések során többek között az alábbi szempontok kerültek előtérbe:
- A Szentlélektől kapott ajándékok felismerésének és megbecsülésének fontossága, hiszen minden ember rendelkezik ilyen ajándékokkal – még akkor is, ha nem ugyanahhoz a felekezethez tartozik.
- A csapatmunka jelentősége, mivel nem versengésről vagy rivalizálásról van szó a keresztények között, hanem arról, hogy testvérekként kiegészítsük egymást.
- Egymástól való tanulás szükségessége, mert mindenki rendelkezik valami értékes ajándékkal, amit megoszthat.
- A kölcsönös támogatás és a szolidaritás fontossága a közösségi életben.

Szeptember 11-én, csütörtök délelőtt a temesvári püspökségen találkoztak a papi szenátus tagjai, valamint a három főesperesség – temesi, marosi és hegyvidéki – főesperesei és esperesei.
Ha feltesszük a kérdést: Mit tehetünk azért, hogy Isten országa mások számára is valósággá váljon?, akkor már megtettük az első lépést a szinodalitás felé. A szinodalitás azt jelenti, hogy együtt keressük a Szentlélek akaratát, és közösen igyekszünk megvalósítani azt. A hangsúly az együtt szón van. Ferenc pápa is sokszor hangsúlyozta: járjunk együtt. Ha valóban Isten akaratát keressük, akkor eljutunk az egységhez és a megújuláshoz” – mondta bevezetőjében a megyés püspök.
Ezt követően a jelenlévők két csoportban több témát is megvitattak a záródokumentum alapján: 20. pont: „Krisztus a nemzetek világossága (LG 1), és ez a fény ragyog az egyház arcán. Az egyház Krisztustól azt az ajándékot és felelősséget kapja, hogy az emberi család kötelékeiben, kapcsolataiban és rokonságában hatékony kovász legyen.” → Hogyan lehet közösségünk hatékony kovász a társadalmi kapcsolatokban és az emberi viszonyokban, hogy Krisztus világossága valóban körülöttünk ragyogjon?
23. pont – Ökumenizmus: → Hogyan tehetnénk intenzívebbé az ökumenikus imahetet? Hogyan mélyíthetjük el a barátságot más felekezetekkel? Milyen módokat találhatunk arra, hogy együtt imádkozzunk és hatékonyabban támogassuk egymást?
28. pont: „A szinodalitás a lelki megújulás és a strukturális reform útja, amely lehetővé teszi az egyház számára, hogy részvevő és missziós jellegű legyen.” → Hogyan kerülhet az egyház, illetve a plébánia közelebb az emberekhez, még inkább missziós jellegű, kölcsönös meghallgatásra épülő, és a felelősséget differenciáltan megosztó közösség?
32. pont: „Az evangelizáció az egyház alapvető küldetése és sajátos hivatása.” → Hogyan evangelizálhatunk hatékonyabban a prédikáció és tanítás által, a keresztelésre való felkészítésben, az Eucharisztia ünneplésében és a bűnbánat szentségében?
34. pont: „Az egyház tanúságot tehet a Szentháromságban megalapozott kapcsolatok erejéről.” → Mit tehetünk azért, hogy kapcsolataink valóban tanúságot tegyenek erről a Szentháromságban megalapozott kapcsolati mintáról?
Ezek a találkozók alkalmat kínáltak a gondolatok megosztására, az imára és az őszinte közösségi párbeszédre.










