Claudio Gugerotti bíborosnak, az Apostoli Szentszék Keleti Egyházak Kongregációja prefektusának díszdoktori címet adományozott a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem. Az ünnepséget szeptember 4-én délben az egyetem dísztermében tartották, elismerve Gugerotti bíborosnak az ökumenikus párbeszéd és a keleti egyházak értékeinek népszerűsítéséhez való hozzájárulását. Szeptember 4–6. között tartják a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia őszi plenáris ülését, szeptember 5-én reggel a püspökök közösen celebráltak ünnepélyes szentmisét a Szent Mihály-templomban.
Az ünnepség kezdetén Horea Poenar professzor a tudományegyetem rektor-helyettese hangsúlyozta, nagy megtiszteltetés a tanintézmény részére, hogy díszdoktorai közé sorolhatja Claudio Gugerotti bíborost. A rektor-helyettes ismertette az egyetem történetét, kiemelte multikulturális jellegét, hangsúlyozta többek között a magyar nyelvű oktatás fontosságát. Cristian Barta, az egyetem görögkatolikus teológia karának dékánja azt emelte ki, hogy olyan nemzetközileg elismert személyiség részesül a doctor honoris causa kitüntetésben, aki a béke kultúrájának hathatós előmozdítója. Hiteles ember, felkészült főpap. Cristian Barta ismertette az új díszdoktor életútját. Megtudtuk: Claudio Gugerotti diplomáciai szolgálata során többek között sikerült javítania a belarusz diktatórikus kormány és a helyi katolikus egyház közötti kapcsolatokat, előkészítve ezzel a terepet II. János Pál 2002-es látogatásához. Egyike azon keveseknek, aki politikai foglyokat látogathatott. Évekkel később, 2020-ban sikerült elérnie Tadeusz Kondrusiewicz száműzött érsek visszatérését. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Gugerotti a Vatikán diplomáciai álláspontjával összhangban következetesen a megbékélés és a béke mellett állt ki. Orosz és ukrán ismeretei döntő szerepet játszottak ezekben az erőfeszítésekben. A 2023. szeptember 30-i bíborosi kinevezését megelőző konzisztórium előtt tartott sajtótájékoztatón a Keleti Egyházak Kongregációjának új prefektusaként „mészárlásnak” és „barbár háborúnak” nevezte az orosz háborút Ukrajnában. A találkozó jegyzőkönyve szerint ő is támogatta Ferenc pápa béketörekvését. Amikor ukrán nunciusként szerzett tapasztalataira való tekintettel a háborúról kérdezték, azt válaszolta, hogy az emberek „csodálatosak, de történelmi okokból sok megosztottság van: kelet és nyugat; latin és görögkatolikusok; a katolikusok között; az ortodoxok ma már két egyház; a kormányok, az egyik kormány a másik után következik, nagyon különböző felfogásokkal és elképzelésekkel”. Ukrajna fő problémája, tette hozzá, hogy megtalálja a belső egységét. Paradox módon, mondta, a háború segít egyesíteni a nemzetet: „Egyesíti az ukránokat, mert egyetlen ellenséggel kell harcolniuk, így nincs helye belső viszályoknak”.
Claudiu Pop a kolozsvár-szamosújvári görögkatolikus püspök a romániai görögkatolikusokra fordított figyelmet, segítséget köszönte. Fontosnak tartotta ez alkalommal is megemlíteni Boldog Iuliu Hossu püspök példaadását. Idézte XIV. Leó pápa a remény jubileumi évében, 2025. június 2-án a Sixtus-kápolnában elhangzott szavait: „Hossu bíboros üzenete ma aktuálisabb, mint valaha… Az, amit a romániai zsidókért tett, a kockázatok és veszélyek ellenére a felebarátai védelmében tett lépései azt mutatják, hogy ő a szabad, bátor és nagylelkű ember példaképe, aki akár a legnagyobb áldozatot is képes meghozni. Ezért mottójának – Hitünk az életünk – mindannyiunk mottójává kell válnia”.
Ezt követően a rektor-helyettes felolvasta a címet adományozó okiratot, amelyet ő és Florin Streteanu professzor, a tudományegyetem szenátusának elnöke adott át a bíborosnak. A lelki Kelet és Nyugat-elemzés címmel tartott székfoglaló előadást Claudio Gugerotti. Rámutatott, hogy az általa vezetett kongregáció számos lehetőséget kínál a béketeremtésre és a diplomáciára. „Ezen alkalomból szerettem volna elmélyíteni néhány korábbi gondolatomat a Kelet és Nyugat fogalmáról, ahogyan az idők során, a közelmúltbeli időszakban, valamint a történelmi kontextusban fejlődött.” A bíboros az ókor időszakával, az orientalizmus témájával és annak az egyházra gyakorolt hatásával foglalkozott, végül pedig Románia helyzetére irányította a gondolatmenetet, „egy olyan országra, amely közelebbről megvizsgálva könnyen kikerüli azokat a kategóriákat, amelyek keletiként azonosítják, a lakosság túlnyomó többsége ortodox vallású, és ezért keleti. (…) Románia valóban kivételes kulturális és ideológiai áramlatok gazdagságát kínálja, amelyek gyakran felkavaróak, de amelyek – ha jól értelmezik őket – a sebek begyógyulása után valódi összetett identitást alkothatnak. A hit fejlődése és az identitás megértése szempontjából elengedhetetlen, hogy népetek liturgiája, a népi ünnepségek, a lelki emberek és teológusok írásai teljes mértékben integrálódjanak a tudás egyetemébe. Csak így kerülhető el, hogy elhanyagoljuk és marginalizáljuk az egyének bensőséges döntéseiben döntő tényezőt mindezen évszázadokon át a számszerűsíthető és megszámlálható »dolgok« és »cselekmények« javára. Országaink ismerete, amelyből hiányzik a spirituális lehelet, amelyet más összefüggésekben is megpróbáltam kiemelni, lényegében egy múzeum. De ami még rosszabb: egy élő emberek által lakott múzeum. Természetesen ez nem gazdagít minket” – mutatott rá befejezésként a bíboros.
Claudio Gugerotti Veronában született 1955. október 7-én. 1982. május 29-én szentelték pappá. 1985 és 1997 között hivatalnok, 1997 és 2001 között aljegyző a Keleti Egyházak Kongregációjában. 2002. január 6-án szentelték püspökké. Az évek folyamán licenciátust szerzett keleti nyelvek és irodalomból, liturgikából, elnyerte a Keleti egyháztudományok doktori címét is. 2001 és 2020 között az Apostoli Szentszék diplomáciai szolgálatában dolgozott, több kelet-európai országban: apostoli nuncius-érsek volt Grúziában, Örményországban és Azerbajdzsánban (2001-től 2011-ig); Fehéroroszországban (2011 és 2015 között); Ukrajnában (2015 és 2020 között). Utóbb pedig Nagy-Britanniában 2020 és 2022 között töltötte be ezt a tisztséget. Ezt követően nevezte ki Ferenc pápa a Keleti Egyházak Kongregációja prefektusává. Ugyanakkor tagja a Népek Evangelizációja Kongregációnak, a Hittani Kongregációnak, a Püspöki Kongregációnak, Vatikánváros Állam Pápai Bizottságának, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának, a Kultúra Pápai Tanácsának, valamint Vatikán Államtitkárságának
Az ünnepségen részt vett Giampiero Gloder, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nuncius-érseke, Románia és a Moldovai Köztársaság összes római katolikus és görögkatolikus püspöke, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem teológia karainak képviselői, hivatalos vendégek, a kolozsvári tudományos, politikai és a közélet személyiségei.
E napokban, szeptember 4–6. között tartják a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia őszi plenáris ülését. A jelenlegi ülést, amely a 2025-ös Boldog Iuliu Hossu-év égisze alatt zajlik, a Kolozsvár–Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye szervezte a hitvalló püspök székhelyén. A püspöki konferencia munkálatain részt vesz Giampiero Gloder, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nuncius-érseke is.
Szeptember 5-én reggel a püspökök közösen celebráltak ünnepélyes szentmisét a Szent Mihály-templomban. A liturgia kezdetén László Attila főesperes-plébános köszöntötte a rangos egyházi méltóságokat, minden jelenlevőt, bemutatta az ősi istenháza hitbeli, egyháztörténeti, művelődéstörténeti szerepét, Erdély története szempontjából is fontos, emberi életünk fordulópontjait megszentelő helyét. Megemlékezett Tiszteletreméltó Márton Áronról is. A főcelebráns és szónok Aurel Percă bukaresti érsek-metropolita volt, vele koncelebrált többek között Claudio Gugerotti bíboros, Giampiero Gloder nuncius és Kovács Gergely gyulafehérvári érsek is.
Az ülés lezárását szeptember 6-án délben fél 12 órakor egy másik jelentős ünnep is követi: az Istenanya Születésének kolostora (a kolozsvári Isten Anyja Nővérek Kongregációjának főegyházmegyei kegyhelye) búcsúünnepén a római katolikus és görögkatolikus püspökök Giampiero Gloder apostoli nuncius-érsek és Claudio Gugerotti bíboros-prefektus részvételével ünnepi hálaadó szentmisét mutatnak be.
Fodor György
