A romániai magyar ajkú egyházmegyék képviseletében Gyulafehérvárról, Nagyváradról, Szatmárról és Temesvárról is érkeztek csoportok Rómába a július 28. és augusztus 3. között megtartott fiatalok jubileumára. Az alábbiakban a nagyváradi egyházmegye zarándokló fiataljai személyes élményein keresztül nyerhetünk betekintést az ifjúsági találkozó hangulatába, programjaiba.
Nilgesz Irisz: Felejthetetlen élmény volt számomra eljutni a Colosseumhoz, a Vatikánba, a Szent Péter térre és a Szent Péter-bazilikába, valamint ellátogatni a Trevi-kúthoz és Róma számos más ikonikus helyszínére. A közösség ereje, az együtt töltött idő és a lelki feltöltődés mély nyomot hagyott bennem. Különösen meghatározó élmény volt a falakon kívüli Szent Pál-bazilika meglátogatása, a magyar nyelvű szentmise, valamint Ferenc pápa sírjának megtekintése a Santa Maria Maggiore-bazilikában. A Tor Vergatán tartott virrasztás különösen emlékezetes maradt számomra, hiszen az eső sem riasztotta el az egymillió fiatalt attól, hogy örömteli, imádságos és mélyen közösségi légkör alakuljon ki.
Leó pápa váratlan közelsége hatalmas élmény volt, amely egy életen át elkísér; a szentatya buzdító szavai hatalmas löketet adtak számomra.
Telegdi Alexandra: A római zarándoklatom során valóságos érzelmi hullámvasútón mentem át. A rengeteg fárasztó út nagyon kimerített, de a szent helyek lelki feltöltődést biztosítottak. A legjobban a Szent lépcső érintett meg, ahol a lépcsőfokokat megmászva imákat ajánlhattunk fel. Itt egy olyan melegség áradt felém, amit szavakkal nem lehet leírni. Nagyon hálás vagyok ezért a zarándoklatért, hiszen rengeteg élménnyel gazdagodtam!
Farkas Bálint: Engem a 2025-ös zarándoklatban maga az összkép érintett meg, hogy nem csak sima turistaként voltunk Rómában. Mi arra jelentkeztünk, hogy az egyházmegyénket képviseljük a jubileumi ifjúsági találkozón több 100 ezer fiatal társaságában. Zarándokokként jártuk be Róma nevezetességeit, mentünk át a szentkapukon és hallgattuk meg a szentatya prédikációit. Az egész út alatt érződött Isten közelsége és az, hogy ebbe az ő keze és akarata is benne van.
Sima Petra: Nem is tudnék kiemelni egy meghatározó élményt, az egész hét összes történése tette csodálatossá ezt a zarándoklatot. Róma a leggyönyörűbb város, ahol valaha jártam, mindegyik sarkon bele lehet botlani egy lenyűgöző templomba vagy ókori épületbe. Emberi ésszel talán fel sem fogható, hogy valaha ezeket hozzánk hasonló emberek, mindenféle gép segítsége nélkül, saját kezükkel építették. Engem talán ez nyűgözött le a leginkább.
Lelkileg pedig az jelentette a legtöbbet számomra, hogy csupa olyan fiatal vett körül, akikkel ugyanabban az Istenben hiszünk. Azt gondolom, hogy mindenféle rossz, szenvedés és háború ellenére, ami jelenleg is zajlik a föld különböző pontjain, van remény egy szebb jövőre, hiszen annyi csodálatos fiatal él szerte a világban. Nagyon megérintett, amikor közösen imádkoztunk, énekkel dicsőítettük az Urat, és a legszebb az egészben, hogy nem azért, mert erre bárki is megkért volna, hanem mert mindenkinek a szívéből jött. Nem volt semmi előre eltervezett, az utcán gyalogolva tettük ezt, úgy, mint más nemzetek fiataljai, akár amikor zarándokoltunk a Tor Vergatára, vagy amikor várakoztunk a Szent Callixtus katakombák előtt, meg a szentkapukon átlépve, és pont ettől volt az egész hét csodálatos. Nagyon köszönöm, hogy átélhettem ezt a hetet.
Dinu Melissa: A zarándoklat legmélyebb élménye számomra az volt, amikor átléptem a négy szentkapun. Minden kapunál megálltam egy pillanatra, elcsendesedtem, és próbáltam tudatosítani, mit is jelent ez a lépés a hitemben. Nem csak egy szokás vagy turistalátványosság volt, számomra ezek a kapuk a bűnbocsánat, az újrakezdés és az Istenhez való közeledés jelképei lettek. Ahogy áthaladtam rajtuk, éreztem, hogy valami bennem is megváltozik. Mintha egy kicsit letettem volna a terheimből, és valami tisztább, erősebb lelkiállapotba érkeztem volna. Nagyon hálás vagyok ezért a különleges lehetőségért, mert tudom, hogy ez egy életre szóló lelki élmény marad.
Fekete-Novak Júlia: Az első élményem a repülés volt: jó volt látni a felhőket magam mellett, s az országokat, városokat fentről, a magas égből. Róma nekem elsőre nagyon nyüzsgőnek tűnt, de idővel átvettem a város ritmusát. Nagy lelki élmény volt látni a szentkapukat, melyeken imádkozva mentünk át közösen. Majd megcsodálhattunk a barokk stílusú Trevi-kutat is, s a különleges római amfiteátrumot, a Colosseumot. A fiatalok közösségével átélt zarándoklat mély nyomot hagyott bennem, s a Leó pápával való találkozásunk a Tor Vergatán, más-más nemzetiségű fiatallal együtt, egy életre szóló emlék marad, melyből erőt tudok meríteni.
Boldog Bernadette: A Jubileumi Ifjúsági Találkozó mély lelki feltöltődést hozott számomra. Mélyen megérintett az élmény, hogy több mint egymillió fiatallal együtt dicsérhettük Istent a Tor Vergatán, a szabad ég alatt, a közös virrasztás során. Róma szent helyei különleges kegyelmeket közvetítettek: a négy szentkapu átlépése során Isten közelségét és szeretetét még inkább megtapasztalhattam. Az ifjúsági találkozó során két szentmisén is részt vehettünk: egy román és egy magyar nyelvűn, amelyek mély lelki élményt nyújtottak, és megerősítettek hitemben. A román nyelvű szentmisére a San Vitale-templomban került sor, míg a magyar szertartás a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában volt megtartva. Különösen felemelő volt megtapasztalni, hogy bár különböző nyelveken szólt az ige, mégis ugyanaz a Lélek egyesített bennünket. Hálás szívvel gondolok vissza erre az útra, amely megerősített hitemben és Istenhez fűződő kapcsolatom mélységében.
Sima Szilvia: A Rómában eltöltött napok alatt számos hidegrázós pillanatban volt részem, például amikor megtekintettük a Szent Pál- és Szent Péter-bazilikát, Jézus kőbe vésett lábnyomát őrző kápolnát, Ferenc pápa sírhelyét a Santa Maria Maggiore-bazilikában, a Vatikán látogatása alatt, illetve a Szent lépcsőn való lépteink során. A szombati nap mindenki számára embert próbáló és nem mindennapi helyzet volt, amikor is több százezer fiatal kivonult Tor Vergata színterére, hogy együtt virrasszunk, olykor megküzdve az esővel, a porral és a hideggel. Bár könnyűnek nem mondanám az ott eltöltött éjszakát, mégis úgy érzem, hogy ez a megpróbáltatás mégjobban összekovácsolta a csapatot, hiszen együtt nevettünk, együtt fáztunk és együtt imádkoztunk. A másnap reggeli meglepetés viszont minden nehézséget kárpótolt, amikor is az első sorokból láthattuk elhaladni előttünk Leó pápát, ez pedig számomra a hét legszebb és legemlékezetesebb pillanatát jelentette.
Forrás: varad.org
