A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye plébániáin augusztus elsejétől az alábbi személyi változások lépnek életbe:
Kovács József újmisés Csíkszeredába, a Szent Kereszt-plébániára megy.
Todor Attila Csíkszeredából Gyulafehérvárra kerül, ahol a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum spirituálisaként fog tevékenykedni.
Farkas László Gyulafehérvárról Szentkeresztbányára kerül.
Szecsete László Szentkeresztbányáról betegnyugdíjba vonul.
Popesc M. Cristian újmisés Nagyszeben–Belvárosba megy.
Elekes Szabolcs Nagyszeben–Belvárosból Sepsiszentgyörgyre, a Krisztus Király plébánián fog szolgálatot teljesíteni.
Benedek Róbert Károly Sepsiszentgyörgyről a brassó–bolonyai plébániára megy.
Farkas Ervin Brassó–Bolonyából a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly-líceumba megy prefektusnak.
László István Gyulafehérvárról a kolozsvári Szent Mihály-plébániára kerül.
Bojtor Attila Kolozsvárról római tanulmányokra megy.
Antal Zoltán-László újmisés Gyergyószentmiklósra kerül, a Szent István-plébániára.
Sajgó Balázs Gyergyószentmiklósról Csíkszeredába megy, Caritas-szolgálatra.
Pasca Szilárd újmisés Csíkszentdomokoson fog szolgálatot teljesíteni.
Bíró Károly Barótról Gyergyóditróba megy.
Bene Kálmán Ditróból a karthauzi rendbe vonul.
Fülöp Zsombor újmisés Brassó–Belvárosba kerül.
Birton Róbert-Attila a brassó–belvárosi plébániáról Székelykálba kerül.
Becze Lóránt Székelykálból Szentkatolnára megy.
Opra Istvánt Szentkatolnáról Oroszhegyre helyezték át.
Sebestyén Domokos Oroszhegyről Ákosfalvára megy.
Kémenes Lóránt-Zoltán Tűrből Kolozsvárra, a Szent Mihály-plébániára megy.
Veres Stelian addigi plébániai kormányzó helyettessé nevezték ki.
Buciuman Gh. Traian Brádról Tűrbe kerül. Brádot a továbbiakban ellátják a dévai Páduai Szent Antal-plébániáról.
Scheianu Ciprian Csíkszeredából Gödemesterházára kerül.
Puskás Attila Gödemesterházából Nyárádselyébe megy.
Nagy Lászlót Nyárádselyéből Gyergyószárhegyre nevezték ki.
György Balázs Gyergyószárhegyről Háromkútra megy.
Máthé Ferenc Ákosfalváról Szentdemeterre kerül.
Sebestyén Ágostont Szentdemeterről Máréfalvára helyezték.
Egyed Gábor Máréfalváról nyugállományba vonul.
László Rezső Hargitafürdőről Csíkcsicsóba megy.
Nagy József Csíkcsicsóból Kézdimartonosra kerül.
Kovács Zsoltot Kézdimartonosról Csíkszentmártonba nevezték ki.
Vakaria Béla Csíkszentmártonból Orotvára kerül.
Szecsete Zoltán Orotváról megy Balánbányára.
Bálint Emil Balánbányáról a csíkszeredai Szent Ágoston-plébániára kerül.
Obermájer Ervin Rómából hazatérve a Seminarium Incarnatæ Sapientiæ prefektusa lesz.
Lukács János Csíkszentdomokosról Barótra kerül.
Ez egy olyan lépés, amely már nem a modern idők igényeit szolgálja. Személyes élményemet írom le, mely nagyon megviselt. Gyóntatópapomat és személyes lelki támaszomat ezen sakkozás következményeként elvesztettem. Nagyon megviselt, az új pappal mai napig se tudtam megbarátkozni, olyan kapcsolatba lépni vele, mely lelki ápolásomat szolgálta volna, s gyenge hitemet apró szálakkal erős1tette volna. Nem tudtam megnyílni előtte, idegenkedtem, s gyónásaim is elmaradtak. Mondhatná más, hogy miért nem tartottam tovább vele a kapcsolatot, miért nem tettem többet… Nekem a gyónás nem egy rutinművelet. Egy ilyen lépéssel, (s azt hiszem egyházi előljáróinkat ez nem érdekli), hittanosok kopnak le, hívek távolodnak el, egyháztanácsosok lépnek ki. Nem egyedi eset vagyok, azért is írtam le, mert egyre többen vagyunk, akik vissza akarjuk lelki nyugalmunkat, papunkat. Az élet tartogat minden napra nelünk egy-egy meglepetést, ez nekem nem hiányzott.
Teljesen jogosnak, természetesnek és kívánatosnak tartom a papok helyezését. Mindenki ismerje meg egy kicsit a szórványt, egy kicsit a várost, egy kicsit a falut, egy kicsit az idegennyelvűséget, mert a legkönnyebb székelyföldi papnak lenni, ahol még a mezei féreg is római-katolikus.