Pályi Gyula professzor és Berzeviczy Klára egyetemi docens érdekes összefüggésekre lelt családtörténeti kutatásaik során, amely Portugáliai Izabella királyné Árpád-házi rokonságára derít fényt.
Június 24-én emlékezett a Római Katolikus Egyház és főleg az Ibériai-félsziget, valamint Dél-Amerika hívei Portugáliai Izabella királyné szentté avatásának kerek 400 éves évfordulójára. Bár Szent Izabella, más néven Portugál Erzsébet élete további három évszázaddal korábban zajlott le, kiemelkedő példamutatása ma is sok szempontból időszerű. Pályi Gyula modenai professzorral, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagjával, akinek Berzeviczy Klárával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével együttműködésben folytatott kutatómunkája ezen érdekes származású és életű szenttel kapcsolatos, a Vatikáni Rádió készített interjút.
Kérem, adjon rövid áttekintést arról, miért érdekes ez az időben és távolságban eléggé távoli szent a mai magyar olvasóknak?
Arra a képzeletbeli kvízkérdésre, hogy „mi köze van a Galapagos-szigeteknek az Árpád-házhoz?” a kvíz résztvevői közül valószínűleg nem sokan tudnának válaszolni. Pedig van köze: a szigetcsoport legnagyobb szigete Isabel-szigetként ismert és „névadója” nem más, mint a Barcelona grófjainak családjából származó Portugáliai Izabellaként ismert királyné, akinek apai nagyanyja Árpád-házi Jolán magyar hercegnő, II. András király leánya volt. Sőt úgy véljük, hogy keresztnevét nagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet emlékére kapta, akit Izabella születésekor az egyház már szentjei sorában tisztelt. A galapagosi szigetnév pedig jól tükrözi Izabella/Erzsébet ma is élő hatását, népszerűségét, főleg a spanyol, illetve portugál kultúrához kapcsolódó országokban. Apai ősei több generáció óta királyi méltóságot viseltek.
Ez valóban rendkívül érdekes. Kérjük, ismertesse röviden Szent Izabella életét.
Mint említettem, Szent Izabella katalán-spanyol családból való volt, édesapja, III. Péter, az akkor még független királyságként működő Aragónia uralkodója volt, édesanyja a német császárokat is adó (Hohen)Stauf dinasztia szicíliai ágából származott. Érdekes megemlíteni, hogy egyik anyai ősanyja Árpádházi I. Béla magyar király, Zsófia nevű lánya volt. Barcelona-Aragon Izabella 1271-ben született, már 11 évesen eljegyezték a portugál trónörökössel, a Capet-Portugál dinasztiából származó, nála 10 évvel idősebb Dénessel, aki később Portugália királya lett, és uralkodásának jellegét jól jelzi ragadványneve: el Justo, azaz az Igazságos. A házasságra 1288-ban került sor, férje 1335-ös haláláig két felnőttkort megért gyermekük született, Constace, aki később IV. Ferdinánd kasztíliai király felesége lett, majd Alfonso, aki később a portugál trónt örökölte, mint IV. Alfonz. A feljegyzések szerint Dénes király házassága előtt és alatt több „balkézről” való gyermek születését is elősegítette, ezekről főleg annyit tudunk, hogy Izabella királyné keresztényi türelemmel viselte férje kalandjait. A királyné elegánsan túltette magát e „magánéleti” problémákon, és házasságuk légköre sokban hozzájárult Dénes sikeresnek mondott uralkodásához. A királyné példamutatóan segítette a szegények, elesettek, betegek életét – ilyen vonatkozásban vélhetően példaképe volt nagynénje, Szent Erzsébet. Ezt az utóbbi kapcsolatot művészek is felismerték – Izabellát gyakran ábrázolják Erzsébet híres rózsacsodájához hasonlóan rózsákat tartva ruhája redői között.
Ez a magatartás valóban jó királynéhoz méltó. Részt vett az államügyek bonyolításában is?
Izabella/Erzsébet királyné élénk közéleti tevékenységet fejtett ki. Ennek dokumentált nyomai elsősorban mint békeszerzőt mutatják be. Az első híres eset a „szomszéd” kasztíliai királlyal kezdődő ellenségeskedés elsimításában való részvétel volt, ami az alicansesi szerződéssel 1297-ben rendezte a két ország vitatott határait. Két évtized múlva Portugália békéjét fia, Alfonz infáns trónörökös lázadása zavarta meg, aki azt kifogásolta, hogy a király egyik, Alfonzzal közel egykorú törvénytelen gyerekét, Alonso Sanchest részesíti kedvezményekben. A királyné határozott beavatkozására a törvénytelen fiú busás ajándékkal külföldre távozott, a trónörökös pedig ünnepélyes hűségesküt tett le apja kezébe. Ez az affér egyébként a gyakorlatban úgy rendeződött, hogy a királyné egyedül, egy öszvéren „lovagolva” a már csatára felsorakozott csapatok közé ment és megjelenésével sikeresen oltotta ki a harci kedvet.
Izabella királyné 1325-ben megözvegyült. Ezt úgy fogta fel, mint útmutatást a szerzetesi életre. Az általa Coimbrában alapított klarissza kolostorba vonult, fogadalmas apácaként. Vagyonát eladta, és a befolyt összegeket részben a szegények támogatására, részben pedig a kolostor továbbfejlesztésére fordította. Néhány év múlva újból a „nagypolitika” színpadára kellett lépnie, újból, mint békeszerző. 1336-ban fia, az akkor már IV. Alfonz király vitába keveredett a szomszédos uralkodóval, Kasztíliai XI. Alfonzzal, aki egyébként a veje volt. Izabella királyné újból az ellenségeskedések helyszínére sietett, és sikeresen akadályozta meg a vérontást. Ezen az úton megbetegedett, és rövidesen, 1336. július 4-én visszaadta lelkét Teremtőjének. Földi maradványai ma is Coimbrában találhatók az újabb klarissza (Szt. Klára) kolostorban.
Emléke elevenen él a XXI. században is. Kétévenként külön ünnepségsorozattal emlékeznek meg róla Coimbrában. A következő ilyen alkalom 2026-ban nyílik az esetleges magyar zarándokok előtt.
Rendkívül érdekes életpálya és – különösen sikeres békeszerző tevékenysége miatt – ma, közel nyolc évszázaddal később is roppant aktuális. Engedjen meg egy kérdést: mi vezette Önöket Berzeviczy tanárnővel e régi és távoli szent nyomára?
Korábban foglalkoztunk Aquinói Szent Tamás testvéreinek magyarországi leszármazottjaival, akik egyébként sokan vannak, anélkül, hogy e kapcsolatról tudnának. E rokonság a horvát–magyar Frangepán családon keresztül jött létre. Most, a közelmúltban publikált figyelemreméltó archeogenetikai vizsgálatok alapján e család egyes rokoni összeköttetései újból érdekessé váltak, és jelenlegi munkánk arra irányul, hogy összegyűjtsük Frangepán Beatrix (a trón-várományos Hunyadi-Corvin János felesége) Árpád-házi őseit. E munka során került látókörünkbe Barcelonai és Aragóniai Izabella királyné, aki szintén szerepel az Árpád-házi kapcsolatok listáján, mint említettük, apai nagyanyja és távolabbi ősanyja révén. Ennek persze az is következménye, hogy Izabellának/Erzsébetnek is számos, több ezer, magyar leszármazottját lehetne megkeresni.
